Megúsztuk!? Megvan a maja-világvége megoldás kulcsa!
A kutatások eredményeit összefoglaló tanulmány a Science pénteki számában látott napvilágot. Évtizedek óta viták tárgya, hogy mi vetett végett a Kr.u. 300 és 1000 között tartó klasszikus maja kornak. A régészekből és geokémikusokból álló nemzetközi team Belize déli részén, az Uxbenka maja romvárostól alig 5 kilométerre lévő Yok Balum-cseppkőbarlangban végzett vizsgálatokat. A Kr.e. 30-tól csaknem napjainkig, 2006-ig tartó időszakot felölelő elemzések során két évezredre visszamenőleg határozták meg pontosan a csapadékmennyiség eloszlását, majd az adatokat összevetették a térségben lévő maja emlékművekre vésett "történelmi beszámolókkal" - olvasható a PhysOrg és a Science News tudományos hírportálon.
"A szokatlanul bőséges csapadék Kr.u. 450 és 660 között az élelmiszertermelés növelését és demográfiai robbanást okozott a térségben" - hangsúlyozta Douglas Kennett, a Pennsylvaniai Állami Egyetem antropológusprofesszora, a tanulmány vezető szerzője. A népesség növekedése olyan városok megjelenéséhez vezetett a térségben, mint Tikal, Copán, vagy Caracol.
A legújabb klimatikus adatok azt mutatták, hogy 660 után fokozatosan egyre szárazabbá vált az éghajlat. A folyamat négy évszázadon át tartott, és a térség időnként súlyos aszályos periódusokat élt át. Mindez a mezőgazdasági termelés visszaeséséhez, a városállamok közötti háborúskodáshoz vezetett, a politikai hatalom központjai északabbra, a Yucatán-félszigetre "tolódtak át". A legkegyetlenebb aszály 1020 és 1100 között, a jelentős maja központok "eleste után" sújtotta "Belize" déli részét, ekkor a maradék maja népesség is elhagyta a régiót.
"Évszázadok során csökkent a városok népessége és fogyatkozott a maja uralkodók hatalma, befolyása" - fogalmazott Douglas Kennett. Hozzátette: a majákkal kapcsolatos gazdag régészeti és történelmi anyag lehetőséget nyújt a klímaváltozásnak a társadalmi és politikai rendszerek kialakulására és bukására gyakorolt hosszú távú hatásának komplex vizsgálatára.
Arlen Chase, a Közép-Floridai Egyetem antropológusa, aki a Yok Balum-cseppkőbarlang közelében lévő Caracol régészeti helyszín feltárásán dolgozik, viszont azt hangoztatta, hogy a maják sokszor és sikeresen alkalmazkodtak a környezeti változásokhoz, így a szárazság önmagában nem okozhatta bukásukat. "Mindazonáltal nem kétséges, hogy az aszályok komoly szerepet játszottak a maja civilizáció sorsában" - hangsúlyozta Arlen Chase.
