Mely kispapírok kerülhetnek be a BUX-ba?
Kalkulációink szerint az Állami Nyomda, a Danubius, a Graphisoft Park és a Rába lehetnek a legnagyobb nyertesei a BUX index áprilistól esedékes szokásos változásának. A bekerülés az újak számára pozitív hír, hiszen még ha a részvények iránti közvetlen többletkereslettel nem is feltétlenül jár együtt, mindenképp ráirányíthatja a befektetők figyelmét az érintett papírokra.
Hamarosan sor kerül a BUX index szokásos tavaszi felülvizsgálatára, melyből számos hazai kispapír húzhat hasznot az előttünk álló hetekben. A tőzsde napokon belül közzéteheti, hogy mely részvényekkel bővül áprilistól a BUX, melyet nagy figyelemmel követnek a piaci szereplők. Érdemes lehet áttekinteni a lehetséges kimeneteleket.
Egy változásnak köszönhetően a korábbi években megszokottnál könnyebb bekerülniük a kispapíroknak az elsőszámú hazai tőzsdeindex, a BUX kosarába. A Budapesti Értéktőzsde hónapokkal ezelőtt módosította a csatlakozási kritériumokat, melynek értelmében a korábbi hét helyett már csak öt előírásnak való megfelelést vizsgálnak évente kétszer, március és szeptember elején. Az öt kritériumból hármat teljesítő részvény automatikusan felvételt nyer a BUX indexbe, melynek taglétszáma a minimálisan szükséges tizenkettőtől egészen huszonötig terjedhet. Mivel jelenleg a BUX index tizenegy tagot számlál – az E-Star kiesése miatt -, a felső korlát elérése nem jelent fenyegetést.
Mely papírok nyerhetnek felvételt?
Az általunk elvégzett kalkulációk szerint a kisebb részvények közül az Állami Nyomda, az Appeninn, a CIG Pannónia, a Danubius, az Estmédia, a Graphisoft Park, a Pannergy, a Rába, és a Synergon teljesítik a bekerüléshez minimálisan szükséges három kritériumot.
Mivel olyan részvények esetében automatikusan feltételeztük a BUX tagságot, mint a négy hazai blue chip, kiegészülve az Egis-szel és az FHB-val, a jelenleg tizenegy tagot számláló hazai tőzsdeindex létszáma – a változások április elsejei hatálybalépésével – tizenöt tagra bővülhet.
A BUX összetételében történő változásnak az Állami Nyomda, a Danubius, a Graphisoft Park és a Rába lehetnek a legnagyobb nyertesei, hiszen ők új szereplőként kerülhetnek a BUX indexbe. A vizsgálatainkban szereplő Zwacknak, Masterplastnak és TVK-nak azonban még a könnyített feltételek mellett sem sikerülhet bekerülni az indexbe.
Mit nyer az, aki a BUX-ba kerül?
Kedvező árfolyamhatással járhat a BUX indexbe való bekerülés azoknál a kispapíroknál, melyek eddig nem szerepeltek az index kosarában. Mivel a BUX-ot számos indexkövető alap benchmarkként tartja számon, az abba felvételt nyerő részvények piacán adott esetben a papírok iránti többletkeresletként jelenhetnek meg az alapok esetleges vásárlásai.
Nem feltétlenül ölt testet a BUX tagság az indexkövető alapok tényleges vásárlásában, hiszen azoknak van lehetőségük +/-5 százalékkal eltérni a benchmarkként választott indexben szereplő részvénysúlyoktól. Mivel a kispapírok ennél jóval kisebb, jellemzően 0,1-0,8 százalékos súlyt képviselnek a BUX indexben, az alapkezelő saját döntésén múlhat, hogy vásárol-e az újonnan bekerülő vállalat részvényeiből.
Bár tavaly a Synergon a BUX indexbe való bekerüléstől számolva rövid távon a piac egészénél jobban teljesített, pusztán ez alapján nem lehet kijelenteni, hogy ennek oka kizárólag az indexbe való felvétel pozitív hatásainak köszönhető.
A BUX indexbe való bekerülés azonban egy lehetőség a kisebb cégek számára, hogy a piaci szereplők szélesebb köre is felfedezhesse azokat. Bár a papírok igen alacsony likviditása az intézményi szereplőket továbbra is távol tarthatja, a BUX tagságnak köszönhetően nagyobb figyelem szegeződhet olyan részvényekre, melyek mostanra sokak számára már homályba merültek.
Ilyen, fundamentálisan erős vállalatok például az Állami Nyomda, vagy a Graphisoft Park, míg a jelentős ingatlanvagyona miatt értékes Danubius, vagy a buszpiaci terjeszkedést tervező Rába a tulajdonosi szerkezetében rejlő kockázatok miatt vélhetően mérsékeltebb alapkezelői érdeklődésnek örvendhetnek.
