Infláció, egészségügy, korrupció: ezeket tartják ma a legsúlyosabb problémáknak a magyarok

Az infláció és a közegészségügy helyzete után a korrupció a harmadik legégetőbb társadalmi probléma Magyarországon - ez derül ki az Integritás Hatóság „Tiszta úton” elnevezésű, átfogó országos kutatási programjának a magyar társadalmat érintő adatfelvételéből. Magyarországon elsőként készült olyan reprezentatív felmérés, amely a korrupcióval és az integritással kapcsolatos lakossági tapasztalatokat és attitűdöket vizsgálta, úgy, hogy az adatfelvétel rendszeres megismétlésével a társadalmi viszonyulás időbeli változása is mérhetővé válik.

Infláció, egészségügy, korrupció: ezeket tartják ma a legsúlyosabb problémáknak a magyarok

A kutatás néhány kiemelt száma:

-A lakosság 41,6%-a a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyikének tartja a korrupciót.
-A lakosság közel háromnegyede, 73,7%-a szerint a korrupció jelentősen vagy rendkívüli mértékben elterjedt Magyarországon.
-A társadalom közel háromnegyede (73,6%) nyilatkozott úgy, hogy nem tartja elfogadhatónak a korrupciót.
-Csak minden negyedik magyar (26,8%) lépne fel aktívan, ha korrupciógyanús esetet tapasztalna.

A korrupció a társadalmi problématérkép élmezőnyében

A korrupció érzékelésére, a konkrét korrupciós tapasztalatokra, az intézményi bizalomra, a bejelentési hajlandóságra és az uniós források felhasználásának hatékonyságára egyaránt kiterjed a „Tiszta úton”, az Integritás Hatóság első országos, reprezentatív attitűdkutatása. Az eredmények alapján a felnőtt magyar népesség bő négytizede(41,6%) a három legfontosabb probléma egyikének tartja a korrupciót, ami rendszerszintű társadalmi aggodalmat jelez.

A magyarok 73,7%-a szerint a korrupció jelentősen vagy rendkívüli mértékben elterjedt Magyarországon, ami jóval magasabb az Eurobarométer[1] által mért, európai uniós országokat összehasonlító adatoknál. A válaszadók csaknem fele, 45,7%-a szerint a korrupció 2020 és 2025 között jelentősen nőtt, további 20,9% kismértékű növekedést érzékelt. Csupán 5,7% észlelt bármilyen csökkenést.

„A magyar társadalomban él egy kézzelfogható antikorrupciós értékvilág: a korrupció elutasítása egyértelműen többségi álláspontnak számít. Kitűnik az adatokból az is, hogy az emberek a környezetüket korruptabbnak vélik, mint saját magukat: hajlamosak önmagukat kedvezőbb színben feltüntetni, míg másokat negatívabban megítélni.

Eközben viszonylag kevés kézzelfogható személyes korrupciós tapasztalattal rendelkeznek: csupán a megkérdezettek 7%-a nyilatkozott úgy, hogy személyesen is találkozott korrupciós jellegű visszaélésekkel, ami arra utal, hogy a korrupció főként a magasabb, az átlagembertől távolabbi döntési szinteken van jelen, a többség inkább a hatásaival találkozik” - fogalmazott Dr. Burai Petra, az Integritás Hatóság oktatási vezetője, a kutatás szakmai lektora.

Elutasító többség, engedékeny kisebbség

A megkérdezettek közel háromnegyede (73,6%) úgy nyilatkozott: nem tartja elfogadhatónak a korrupciót. Másfelől ugyanakkor a válaszadók bő egynegyede, 26,4%-a teljesen vagy inkább elfogadhatónak érzi a közintézményekben, ha a korrupciós módszerrel előnyt szerezhet magának. Regionálisan Budapesten a legmagasabb a „teljes mértékben elfogadható” válaszok aránya, azaz a korrupcióval szemben a fővárosiak „toleránsabbak”.

A pénzátadást (valamilyen előnyért cserébe) 90% feletti arányban elutasítják a magyarok, az ajándék adást azonban csak 30%-ban, a szívességtételt 34%-ban tekintik elfogadhatatlannak. A relatív többség úgy véli, hogy az üzleti életben a siker feltétele az „inkább tisztességes” magatartás.

Tízből heten nem tudják, hová fordulhatnának

A magyarok kétharmada (69,2%) egyetlen intézményt sem ismer, ahová korrupciógyanú esetén fordulhatna, ami az EU-átlagnál (52,6%) rosszabb eredmény, és közvetlenül kihat a cselekvési hajlandóságra: a bejelentési fórumot ismerők közel négyszer nagyobb eséllyel jeleznének visszaélést, mint akik nem ismernek ilyet. Azok között, akik meg tudtak nevezni a korrupció ellen fellépő intézményt, az Integritás Hatóság az első három leggyakrabban említett antikorrupciós szervezet egyike volt.

Az adatok alapján mindössze a megkérdezettek 26,8%-a cselekedne aktívan korrupciógyanús eset észlelésekor. A széles körű passzivitásnak négy fő oka van:

-a retorziótól való félelem,
-a bizonyíthatóság nehézsége,
-az eljárási bizonytalanság (nem tudják, mi lenne a teendő),
-és az a mélyen gyökerező meggyőződés, hogy úgysem lesz eredménye a fellépésnek.

A válaszadók 73,6%-a szerint az állami intézmények „egyáltalán nem” vagy „inkább nem” képesek megvédeni a lakosságot a korrupció káros hatásaitól. Az összefüggés egyértelmű: akik bíznak az intézményekben, szignifikánsan nagyobb arányban jeleznék a visszaéléseket.

Uniós források: helyben kedvezőbb a kép

A magyarok 65,4%-a vélelmez kiterjedt korrupciót az uniós források hazai felhasználásában; az EU intézményein belül csak 43,8% tartja elterjedtnek a korrupciót. A megkérdezettek az uniós források felhasználását korrupciófertőzöttebbnek gondolják országosan, mint helyben: a helyi felhasználást a többség (64%) pozitívan értékeli, az országos megítélés jóval szkeptikusabb (44%). Ezt a különbséget magyarázhatja, hogy helyben az emberek nemcsak az esetleges visszás jelenségekkel, hanem a támogatások előnyeivel is közvetlenebbül találkoznak, és magasabb lehet a bizalom a helyi intézményekkel szemben is, ami pozitívan erősítheti a helyi forrásfelhasználás hatékonyságáról alkotott véleményeket.

Médiafogyasztás és korrupcióérzékelés

A kutatás statisztikailag igazolta a médiahasználat és a korrupcióérzékelés egyik sajátosan magyar összefüggését: a közszolgálati televíziót fő információforrásként használók szignifikánsan kevésbé érzékelték elterjedtnek a korrupciót, mint akik más forrásokból tájékozódtak. Az adatfelvétel idején, még az áprilisi országgyűlési választások előtt a közmédia és a kormánypárti sajtó megítélése a közvéleményben erősen együtt mozgott – a lakosság e két médiatípust lényegében azonos kategóriaként kezelte. A korrupciós hírek tekintetében a válaszadók az akkori kormánykritikus sajtóban bíztak a leginkább, bár a média egészébe vetett bizalom általánosan alacsony volt.


Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó koncessziós joga egy törvényjavaslat szerint

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft. 2035-ig tartó dohánykiskereskedelmi koncessziós joga az Országgyűlésnek kedden éjjel benyújtott törvényjavaslat szerint. Az indítvány rendelkezéseinek többsége 2027. június 1-jén lépne hatályba, liberalizálva a piacot.
2026. 11. 19. 04:30
Megosztás:

Meglepő adat! Minden harmadik aktív magyar munkavállaló új állást keres vagy nézelődik a piacon

A munkahelyváltásban gondolkodók közel negyede akár iparágat is váltana, több mint egyötödük pedig inkább másik cégnél, de azonos munkakörben dolgozna tovább. A BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató ügynökség legfrissebb közös kutatási eredményei arra is rámutatnak, hogy a magyar munkavállalók közel hatvan százaléka összességében jól érzi magát a munkahelyén annak ellenére is, hogy a fizetéssel, a béren felüli juttatásokkal és a szakmai előrelépés különböző lehetőségeivel kapcsolatban harminc-negyven százalékuk fejezte ki az elégedetlenségét.
2026. 11. 19. 04:00
Megosztás:

Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: gyógyszerre és élelmiszerre is költhető lesz

Megjelent a Magyar Közlöny szerda esti számában a kormány határozata, amely alapján jövőre bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját.
2026. 11. 19. 03:00
Megosztás:

Elfogadták a törvényt! Akinek a nyugdíja 141.747 Ft alatt van az extra emelést kap

Mennyivel lesz több a nyugdíj januárban? A kormány bejelentése után sokan előveszik az utolsó nyugdíjszelvényt vagy megnézik a bankszámlájukra érkezett összeget, hogy utánaszámoljanak.
2026. 11. 19. 02:00
Megosztás:

Mennyi pénzt vonhat le a végrehajtó a munkabérből 2026-ban?

Nettó 180 ezer forintos fizetésből egy közönséges tartozás miatt legfeljebb 51 203 forintot vonhatnak le. Nettó 500 ezer forintból viszont akár 300 ezer forint is mehet ugyanilyen tartozás törlesztésére. Hogyan lehet ez? Elemzői cikkünkben ezt a témát járjuk körül.
2026. 11. 19. 01:30
Megosztás:

Elfogadták a jogszabályt! Itt a kerítésadó, minden méter kerítés után

A 2015 óta hatályos szabályozás alapján az önkormányzatok olyan adótárgyakra vethetnek ki saját települési adót, amelyek után nem kell központi adót fizetni, és amelyek adóztatását jogszabály sem tiltja.
2026. 11. 19. 01:00
Megosztás:

Elkészült az új turizmusfejlesztési stratégia első munkaváltozata

Elkészült az új, átfogó turizmusfejlesztési stratégia első tervezete, jövőre várhatóan az országgyűlés is elfogadja, és a nagyközönség számára is nyilvános lesz - mondta Csendes Olivér, az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója háttérbeszélgetésen szerdán Budapesten.
2026. 11. 19. 00:30
Megosztás:

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csapon túl Ukrajna felé

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csap határállomáson túl Ukrajna fel - közölte a MÁV csoport szerdán a honlapján közzétett frissítésben.
2026. 11. 19. 00:05
Megosztás:

A munkavállalók harmada keres új állást, vagy nézelődik a munkaerőpiacon egy felmérés szerint

Minden harmadik aktív magyar munkavállaló keres új állást, vagy tájékozódik a munkaerőpiacon, miközben emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, egy esetleges állásvesztésnél nehezebben találnának a képzettségüknek megfelelő állást - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató közös reprezentatív kutatásából.
2026. 11. 18. 23:30
Megosztás:

Újra 90 napra elegendő stratégiai olajtartalékkal rendelkezik Magyarország

Október végére ismét elérte az uniós előírásoknak megfelelő, 90 napnyi import megfelelő szintet Magyarország kőolaj- és kőolajtermék-biztonsági készlete – közölte a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) szerdán az MTI-vel.
2026. 11. 18. 23:00
Megosztás:

Megfosztották mentelmi jogától a lengyel alkotmánybíróság elnökét és helyettesét

Waldemar Zurek lengyel igazságügyi miniszter és főügyész kezdeményezésére megfosztották mentelmi jogától Bogdan Swieczkowskit, az alkotmánybíróság elnökét és helyettesét, Bartlomiej Sochanskit, nem hagyták viszont jóvá Swieczkowski előzetes letartóztatását - közölték szerdán a varsói taláros testület honlapján.
2026. 11. 18. 22:30
Megosztás:

Gajdos László: országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák

Országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák az elmúlt napok esőzéseit követően – jelentette be szerdai Facebook-bejegyzésében az élő környezetért felelős miniszter.
2026. 11. 18. 22:00
Megosztás:

Új működési modelleket kíván a vállalatoktól az átalakuló világpiac

A geopolitikai széttagolódás közvetlenül alakítja a vállalatok működési feltételeit: egyre több területen térnek el egymástól a kereskedelmi, pénzügyi és technológiai szabályok, miközben az energiaellátás és az infrastruktúra kapacitása egyes nagy energiaigényű beruházások helyszínét és megvalósíthatóságát is meghatározhatja. A cégeknek ezért a világpolitikai kitettséget és a kritikus erőforrások hozzáférhetőségét is számításba kell venniük, hogy biztosíthassák maguknak a megfelelő stratégiai mozgásteret – figyelmeztet az EY-Parthenon legfrissebb geostratégiai elemzése.
2026. 11. 18. 21:30
Megosztás:

Az Országfásítási Programra a kormány 18,2 milliárd forintot fordít 2027 és 2030 között

Az Országfásítási Program a kormány 18,2 milliárd forintot fordít a 2027-2030 közötti időszakban.
2026. 11. 18. 21:00
Megosztás:

Benyújtották az építésügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot

Benyújtották az Országgyűlésnek az egyes építésügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely bevezetné egyebek mellett a Wekerle Plusz lakás-előtakarékossági programot, kiemelt beruházássá nyilvánítaná a Wekerle lakásépítési program projektjeit, és fokozottabban védené a Balaton közvetlen vízparti területeit.
2026. 11. 18. 20:30
Megosztás:

Gyengült szerdán a forint

Gyengült szerdán a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
2026. 11. 18. 20:00
Megosztás:

Egyre gyorsabban terjednek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok Európában

Egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európában az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok, amelyeknek terjedése miatt folyamatosan szűkülnek a fertőzések kezelésének lehetőségei - figyelmeztetett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerdán, az antibiotikumokkal kapcsolatos figyelemfelhívás európai napján.
2026. 11. 18. 19:30
Megosztás:

Megkezdték a jogrendet átalakító törvények eltörlését Izraelben

A kormányalakításra készülő Ejzenkot-tömb pártjai megkezdték az előző években elfogadott, az államrendszert átalakító törvények eltörlését az izraeli parlamentben, a kneszetben szerdán - jelentette a helyi média.
2026. 11. 18. 19:00
Megosztás:

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság

Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy egy helyen összpontosítsa a feladatokat a szankciók teljes "életciklusát" illetően, a szakpolitikai tervezéstől kezdve a végrehajtáson és az érvényesítésen át a kijátszás megakadályozásáig.
2026. 11. 18. 18:00
Megosztás:

Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata

Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
2026. 11. 18. 17:30
Megosztás: