Mennyi órabért keres ma egy fizikai munkás Magyarországon?

„A koronavírus által előidézett gazdasági visszaesés hatására az előző évi 21 százalékos növekedés után tavaly kevesebb mint felére, 10 százalék alá csökkent a bérnövekedés mértéke a fizikai munkakörökben – mutat rá Hamrák Viktor, a Trenkwalder munkaerő-kölcsönzési üzletágvezetője. – Jól mutatja a járványhelyzet miatti intézkedések hatását az a tény, hogy ezt az emelkedést a bérek még 2020 első negyedévében érték el, azóta egészen az év legvégéig gyakorlatilag azonos szinten fagytak be.”

Mennyi a minimál órabér 2021-ben? Megírtuk ITT.

Ma már 1 100 forint alatti órabér az ország egyetlen pontjára sem jellemző, ugyanakkor a részletes statisztikák azt mutatják, hogy továbbra is jelentős az eltérés az egyes régiókban tapasztalható bérszintek között. Míg Észak-Magyarországon, az Alföldön, valamint a Dél-Dunántúlon 1300 forint alatt maradt az átlagórabér, a Dunántúl gazdaságilag fejlettebb körzeteiben 1500 forint felett alakult ez a mutató, Közép-Magyarországon és a fővárosban pedig már a 2000-es szintet ostromolta az órabér átlagos nagysága.

A BDO Magyarország ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A havi bruttó 500 és 800 ezer forint közötti fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében az éves béremelkedés mértéke az előző év 7,3 százalékos emelkedése után tavaly nem érte el a 3 százalékot.

„Az elmúlt évben számos szektort érintettek negatívan koronavírus gazdasági hatásai. Különösen a tavaszi leállás idején zajlottak komoly létszámleépítések, de számos területen (turisztika, vendéglátás, rendezvényszervezés, stb.) a konszolidáció továbbra is több hónapot várat még magára – magyarázza Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezető partnere. – Ebben a helyzetben jelentősen csökkent a béremelési nyomás, a fehérgalléros középvezetők juttatásainak növekedése ebben az időszakban az inflációs ráta alatt maradt. Az emelkedés ráadásul részben különböző kiegészítő bérelemek (bónusz, bérpótlékok, jutalom) formájában valósult meg, ezek aránya a teljes bérre vetítve 9,4-ről 11,2 százalékra növekedett.”

A veszélyhelyzet nyár elejére várt feloldását követően, a második negyedév végén gyorsulhat fel ismét a fehérgalléros bérek növekedése: a munkaerőért folytatott verseny erősödésével a munkaerő-megtartás ismét prioritássá válik, a fluktuáció alacsony szinten tartásának egyik leghatékonyabb eszköze pedig újra a versenyképes fizetések biztosítása lesz.