Mennyiségi enyhítés, avagy mit vesznek belőle a központi bankok
A körülíró szóhasználat - "könnyítés" - azt jelenti, hogy a Fed értékpapírok vásárlásával segít, méghozzá új pénzt teremtve, habár nem bankóprés, hanem elektronikus számlakönyvi bejegyzés formájában. Ezzel a módszerrel nem áll egyedül, sok más központi bank is alkalmazza ezt a "mennyiségi enyhítésnek" is nevezett módszert a pénzellátás, a piaci likviditás növelésére e válságos időkben.
Így a gazdaságban új pénz jelenik meg, oly módon, hogy a központi bankok e műveleteket nem ellensúlyozzák ellenkező irányú, úgynevezett sterilizáló műveletekkel. Evégből a Fed 2007 óta két módon egészítette ki a központi bankok szokásos időkben hagyományos eszköztárát, amely alapvetően a kereskedelmi bakoknak tartott refinanszírozási árveréseket jelenti. Egyfelől közvetlen hitelezőként, vagyis a bankrendszert megkerülve megjelent a hitelpiacon vállalatok és tőkealapok rendelkezésére állva, másfelől elkezdte hosszabb lejáratú állampapírok vásárlását.
A Fed mérlegében 2008 végén 481,5 milliárd dollár értékben szerepeltek amerikai kincstárjegyek, tavaly év végére ez 806 milliárd dollárra nőtt. Jelzáloggal fedezett értékpapír-állomány 2008 végén még nem volt a Fed portfoliójában, tavaly év végén 918,9 milliárd dollárt tett ki ez, az állami statútum alapján működő nagybani jelzálogkölcsönzők (Fannie Mae, Freddy Mac) által kiadott értékpapírok vásárlása nyomán. Minden esetben feltétele a kölcsönzésnek az adós, illetve az értékpapír elsőrendű besorolása a fő hitelminősítőknél (Standard and Poor's, Moody's).
Ez magától értetődik a lehető legjobb, "AAA" minősítésű amerikai közadósságra, de a többinél is legalább "A mínusz" osztályzatot követel meg a Fed. Az Európai Központi Bank szintén régóta korlátlanul és alapkamatán oszt pénzt a kereskedelmi bankoknak a refinanszírozási árverésein, majd tavaly júniusban meghirdette egyéves közvetlen fedezett kötvény vásárlási programját az elsődleges és a másodlagos piacon.
Az euróövezeti intézmények által kibocsátott, euróban jegyzett, zálogjoggal fedezett és zálogfedezetként használható kötvényeket kivételesen az EKB maga, többnyire pedig az euróövezeti központi bankok vásárolták. Erre 60 milliárd eurót költöttek. Az EKB kimondta, hogy csak olyan fedezett kötvény vehet részt, amely főszabályként legalább a vezető minősítő intézetek egyike által odaítélt „AA” vagy azzal egyenértékű minősítéssel rendelkezik, de - kivételes esetben - "BBB mínusznál" semmiképp sem rosszabbal.
Ez alól csak a görög állampapírok esetében tettek további kivételt idén tavasszal, amikor az euróövezethez tartozó Görögország besorolását a befektetésre ajánlott szint alá, a "BB pluszra" rontották a hitelminősítők. Hasonló programokat folytat a Bank of England is, de ezekben is feltétel a közvetlenül vásárlandó értékpapírok elsőrendű minősítése. A nagy központi bankok a válság közepette és ellenére sem vállalkoztak arra, hogy széfjüket rossz minősítésű, úgynevezett bóvlikötvényekkel rakják tele, mert azzal a tulajdon "AAA" minősítésüket veszélyeztetnék, és az módfelett megdrágítaná az életet a nemzetgazdaságok számára.
Egy másik fontos elem, hogy az új pénz teremtése közismert és súlyos inflációs tényező. Erre tehát csak akkor van lehetőség, ha és ameddig a pénzkiadás inflációs hatását ellensúlyozza a deflációs veszély, mint most a válság idején. Az Egyesült Államokban a tizenkét havi infláció 1,1 százalékos, a maginfláció (infláció az élelmiszerek és az energiatermékek árváltozása nélkül) 0,9 százalékos volt augusztusban, ötödik hónapja változatlan, és a Fed a csökkenésétől tart.
Az euróövezetben a tizenkét havi infláció augusztusban 1,6 százalékra csökkent a júliusi 1,7 százalékról - miközben az EKB folyamatos célja az árstabilitás szempontjából legföljebb 2 százalék -, a maginfláció (infláció az élelmiszerek, az energia, az alkohol és a dohányáruk árváltozása nélkül) második hónapja stagnált 1,0 százalékon. (MTI)
