Merkel és Sarkozy továbbra is ellenzi az eurókötvény bevezetését
Angela Merkel és Nicolas Sarkozy egyaránt úgy vélte, hogy az eurókötvényről folytatott vita megosztja Európát. Mindketten hangoztatták, hogy felhalmozott adósságaiért minden egyes tagállam maga köteles garanciát vállalni, az nem hárítható át másokra. Berlini megfigyelők nagyon is kézzelfogható anyagi okokkal magyarázzák az eurókötvénnyel szemben kiépített kőkemény német-francia frontot. Jelenleg az euróövezethez tartozó államok bonitása igencsak eltérő, ennek megfelelően alakul a pénzpiacokon fölvett hitelek után fizetendő kamatok szintje is.
Míg Görögország kamatterhe jócskán meghaladja a 10 százalékot, és Írországé is közel áll ahhoz, addig Párizs 3,2 százalékos, Berlin pedig még ennél is alacsonyabb kamatra vehet föl hitelt. Egy közösségi államkötvény viszont elmosná a különbségeket, a kamatláb valahol középen állapodna meg. Ezáltal a szegényebb, rosszabb adósnak minősülő államok kedvezőbb helyzetbe jutnának, hiszen csökkennének kamatterheik, míg a tehetősebbek (köztük is elsősorban a franciák meg a németek) az eddiginél jóval magasabb kamatokat lennének kénytelenek fizetni. Ebbe pedig sem Merkel, sem Sarkozy nem hajlandó belemenni.
"Nem az a cél, hogy közösen vállaljuk a kockázatokat, hanem az, hogy növeljük a versenyképességet, hogy koherencia jöjjön létre a valutaunió térségén belül. E koherenciának erősödnie kell, nem pedig gyengülnie" - hangoztatta az ARD televízióban Merkel. Hasonló érvekkel állt a kamerák és mikrofonok elé Sarkozy is. "Ha európai szinten magunkra vállalnánk a többiek adósságait, akkor egyes államok fölmentve éreznék magukat a felelősség alól - ama felelősség alól, amellyel tetteikért tartoznak. Mi azonban pontosan ennek az ellenkezőjét akarjuk: stabil eurót, amelyért mindenkinek kezeskednie kell, a gyenge államoknak is" - érvelt a francia elnök. Mindketten visszautasították az euróövezet elnökének Berlin irányában elhangzott bírálatát.
Előző nap Jean-Claude Juncker "egyszerű gondolkodásmódot" és "európaiatlan magatartást" vetett Merkel szemére, miután a kancellár elvetette a luxemburgi politikus ötletét eurókötvények bevezetésére. Sarkozy kiállt Merkel mellett, kijelentve: "nem is tudom, mennyiben nevezhető Németország önzőnek, elvégre ő az EU legnagyobb nettó befizetője". A két politikus szorgalmazta az uniós tagállamok gazdaságpolitikájának jobb összehangolását. Ezen belül külön is kiemelték a francia és a német adórendszer egymáshoz való közelítését, amelyre Sarkozy tett konkrét javaslatot Freiburgban. A német kormányfő közölte: a jövő héten esedékes EU-csúcson, Berlin és Párizs szavazatával, határozat fog születni a közös valuta védelmét szolgáló állandó mechanizmusokról.
Ezek határozatlan időre fognak szólni, ezért hatásuk tartósnak ígérkezik. Minderre az euró védelme érdekében van szükség - tette hozzá Merkel. Az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) vezető EP-képviselője, Martin Schulz viszont azzal számol, hogy előbb-utóbb valóság lesz a közös európai államkötvény. "Az eurókötvény lehetőséget nyújtana a spekuláció megfékezésére, egyúttal pedig erősítené az euróba vetett nemzetközi bizalmat" - jelentette ki Schulz a német hírügynökségnek. Szerinte Merkelre és Sarkozyre olyan erős nyomás fog nehezedni, hogy előbb-utóbb beadják a derekukat. Ráadásul az Európai Parlamentben is többségben vannak az eurókötvény hívei.
