Merkel: nincs B-terv
Angela Merkel az ARD közszolgálati televízióban késő este élőben sugárzott interjúban hangsúlyozta: a 28 tagállam közös meggyőződése, hogy tenni kell a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, a menekülteknek a hazájuk közelében kell segíteni, gondoskodni kell az uniós külső határ védelméről és végre kell hajtani az EU és Törökország közös akciótervét. A kancellár az Anne Will című politikai vitaműsor tavaly októberi különkiadása után ismét egyedüli vendégként szerepelt a műsorban. Hangoztatta, hogy kitart 2015 őszén kialakított politikája mellett, és legföljebb a körülmények változása miatt szükségessé váló apró "kiigazításokra" hajlandó, a lemondásának lehetőségére utaló kérdésekre pedig rendre kijelentette, hogy folytatja a munkát.
Úgy vélte, nincs szükség irányváltásra, mert "jól ki van ez találva, és logikus is. Nem is kételkedik ebben a logikában senki, még Horst Seehofer is sok sikert kíván ehhez az úthoz" - mondta Angela Merkel a politikáját gyakran bíráló, nemzeti szintű intézkedéseket sürgető bajor miniszterelnökre utalva. Hozzátette, hogy válságkezelési terve sikerét illetően nagyon derülátó.
Azt mondta: "Sokkal jobban állunk, mint ahogy egyesek gondolják", de sok lépés van még hátra az EU-ba érkező menekültek számának jelentős és tartós csökkenése felé. Megjegyezte: ha sikerül az uniós külső határ védelmével visszaszorítani az illegális migrációt, nagyobb lehet a tagállamok hajlandósága a folyamat "legalizálására", menekültkontingensek befogadására Törökországból, Jordániából és Libanonból az EU és partnerei közötti tehermegosztás jegyében. Ismét elutasította a menedékkérők befogadására egyoldalúan kijelölt létszámkorlát gondolatát és hangsúlyozta, hogy Németország felelőssége és elemi érdeke az emberiességen alapuló és közös megoldás, amely biztosítja a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet egységének fenntartását.
"Ez történelmünk egy nagyon fontos szakasza", és nemcsak Schengen a tét, hanem Németország és az EU tekintélye a világban - mondta Angela Merkel. A görögországi helyzetről elmondta, azért kezdeményezte a török miniszterelnökkel tartandó rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívását március elejére, alig tíz nappal a rendes uniós csúcs előtt, mert tudta, hogy Ausztria rövidesen korlátozza a befogadandó menedékkérők számát, ami súlyos következményekhez vezethet. A görögországi helyzetet éppen az idézte elő, hogy a huszonnyolcak ugyan egyetértenek a közös megoldásban, de egyesek - mint Ausztria - nem hisznek eléggé annak sikerében, és ezért mások kárára cselekednek. Nem szabad cserben hagyni Görögországot és nem szabad megengedni, hogy az EU "tönkremenjen" - hangoztatta a német kancellár.
Ha egy tagország egyoldalúan felső határt állapít meg, és ennek mások kárát látják, "akkor az nem az én Európám" - mondta Angela Merkel. A Magyarországon tavaly szeptemberben kialakult helyzetről szólva kiemelte: téves az az állítás, hogy megnyitotta Németország határait. "A határok nyitva álltak, és csak nem zártam le őket" - mondta. Hozzátette, hogy továbbra is helyesnek tartja a Magyarországról elindult menekültek ügyében szeptember 4. éjszakáján hozott döntést, és kifejtette: ugyan az "emberiesség parancsolatára" cselekedett, de az akkori helyzetet tekintve "nem volt olyan nagyon különleges" a döntés, hiszen korábban is tömegesen érkeztek menekültek Németországba - egyedül augusztusban 102 ezren -, és csupán "egyszerűen folytattam azt, ami egy nappal korábban egyébként is zajlott a különvonatokkal".
Ezekkel a vonatokkal menekültek utaztak Németországba jeggyel, amelynek megvásárlását Orbán Viktor magyar miniszterelnök megengedte, aztán egyszer csak "hirtelen nem engedte fel a vonatokra a jeggyel rendelkező embereket", akik ezért gyalog indultak útnak - mondta Angela Merkel. Arra a felvetésre, hogy az eurózóna válságával ellentétben most mások jóakaratára van utalva és a "kérelmező" helyzetébe került, azt mondta, szerinte ez nem így van, Németország nincs sem kiszolgáltatott, sem kiemelt helyzetben. Valamennyi uniós tagországnak van felelőssége, és mindegyik szeretné megőrizni Schengent. Megjegyezte: "Orbán Viktor (...) arról a kérdésről akar népszavazást, hogy érkezhet-e Magyarországra 1294 menekült" a tagállamok között szétosztandó 160 ezerből, pedig valószínűleg még csökkenthetné is ezt a számot, mivel "sok ukrán menekültje van".
"Ez azért mégiscsak egy elvi kérdés, és csak elutasítani tudom ezt az eljárást" - mondta a német kancellár. Angela Merkel az egyórás interjúban a német belpolitikai helyzetről szólva vitatta azt a meglátást, hogy országa mélyen megosztottá vált volna. Úgy vélte, inkább "polarizáció és átpolitizálódás" tapasztalható, és enyhülhet a feszültség, amikor látszanak majd a válságkezelés eredményei. A kancellár ismét elítélte a menekültellenes atrocitásokat, és elítélte a Kölnben szilveszterkor - a hatóságok szerint többnyire észak-afrikai férfiak által - elkövetett szexuális zaklatásokat és rablásokat is, amelyekkel kapcsolatban leszögezte, hogy "a multikulti nem megoldás", a beilleszkedés pedig nem önkéntes tevékenység a menedékkérők, menekültek részéről, hanem a genfi menekültügyi egyezményben rögzített kötelesség.
