Merre menekülhet a munkaerőpiac?
A munkanélküliségi ráta a júliustól szeptember végéig tartó három hónapban 3,5 százalékos volt. A foglalkoztatottak száma pedig 4 millió 521 ezer fő volt, ami 34 ezerrel több, mint egy évvel korábban.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat kommentálva azt mondta, hogy régóta jó mutatókat produkál a munkaerőpiac, de ma már egyre kisebb a tér a javulásra a munkanélküliségi ráta esetében vagy a foglalkoztatottak számát tekintve. Az egyik lehetőség az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalékot biztosítók táborába tartozókat a munkaerőpiacra terelni. A munkaerő-tartalékot többek között a munkanélküliek mellett az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem keresők adják.
A számuk viszont csökkent: az első félévben már csak 301 ezren tartoztak ebbe a körbe, 20 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A csökkenő munkaerő-tartalék pedig egyenetlenül oszlik el az országban a KSH-adatok szerint: a nyugat-dunántúli régióban 100 nem dolgozóra vetítve a tartalék 6 fő, míg az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon, illetve Dél-Dunántúlon 14-16 fő. Az is nehezíti a helyzetet, hogy viszonylag sokan vannak, akik tartósan munkanélküliek: 34,1 százalékos az egy évnél régebben munkát kereső munkanélküliek aránya.
Mennyi esélyed van, hogy havi 1 millió Ft-ot keress? ITT kiszámolhatod!
A szakember szerint szerkezeti változásra van szükség, hogy a munkaerőpiac jobban ki tudja szolgálni az igényeket. Fontos lenne például a részmunkaidős foglalkoztatást és a távmunkát ösztönözni.