Német nyugdíjsokk jön 2027-ben? A nyugdíjasok pedig újabb emelésre várnak

A nyugdíj emelés 2027 Németországban nem csupán szociálpolitikai kérdés, hanem a német államháztartás, a munkaerőpiac és a hosszú távú fiskális fenntarthatóság egyik legfontosabb tesztje is. A következő években ugyanis egyszerre kell kezelni a nyugdíjasok reáljövedelmének védelmét, az idősödő társadalom költségvetési hatásait, a járulékfizető aktív dolgozók terheit és a gazdasági növekedés lassulásából fakadó kockázatokat.

Német nyugdíjsokk jön 2027-ben? A nyugdíjasok pedig újabb emelésre várnak

Németországban a törvényes nyugdíjak éves emelése alapvetően nem egyszeri politikai döntésként működik, hanem egy szabályalapú indexálási mechanizmuson keresztül. A rendszer központi eleme, hogy a nyugdíjak a keresetek alakulásához igazodnak. Ez azt jelenti, hogy amikor a bérek emelkednek, a nyugdíjak is nőnek, ugyanakkor a növekedés mértékét több korrekciós tényező is befolyásolja.

A német nyugdíjrendszer tehát egyszerre próbálja teljesíteni a társadalmi igazságosság és a pénzügyi fenntarthatóság követelményét. Ez a kettő azonban egyre nehezebben fér meg egymás mellett.

A német nyugdíjemelés nem ajándék, hanem képlet

A német nyugdíjemelés egyik legfontosabb sajátossága, hogy a rendszer a bérek változását tekinti kiindulópontnak. A nyugdíjérték évente módosul, és ez határozza meg, hogy egy megszerzett nyugdíjpont mennyi pénzt ér a gyakorlatban.

Ez a modell gazdaságpolitikai szempontból logikus: ha a munkavállalók jövedelme nő, akkor a nyugdíjasok is részesülnek a gazdaság teljesítményéből. Ha viszont a bérnövekedés lassul, a nyugdíjak emelkedése is mérséklődik.

A rendszer előnye a kiszámíthatóság. A nyugdíjasok, a pénzügyi tervezők és az államháztartás szereplői is nagyjából előre láthatják, milyen tényezők hatnak a következő évi emelésre. A hátránya viszont az, hogy egy gyenge növekedési környezetben a nyugdíjemelés könnyen konfliktusba kerülhet a költségvetési realitásokkal.

A német állam szempontjából minden százaléknyi nyugdíjemelés milliárdos többletkiadást jelent. Ez különösen érzékeny kérdés akkor, amikor a gazdaság növekedése visszafogott, az ipari termelés nyomás alatt áll, a költségvetési mozgástér szűkül, és a demográfiai folyamatok egyre nagyobb terhet raknak a társadalombiztosítási rendszerre.

Az elmúlt évek tendenciája: erős emelési ciklus alakult ki

Az elmúlt években Németországban látványos nyugdíjemelési hullám bontakozott ki. A 2021-es év még visszafogott volt, különösen Nyugat-Németországban, ahol nem történt érdemi emelés. Ezt követően azonban a rendszerben megjelentek az erősebb bérdinamika, az inflációs hatások és a kelet-nyugati nyugdíjérték-kiegyenlítés következményei.

2022-ben Nyugat-Németországban 5 százalék feletti, Kelet-Németországban pedig még ennél is magasabb nyugdíjemelés történt. 2023-ban folytatódott a jelentős növekedés, miközben a keleti nyugdíjérték fokozatosan felzárkózott a nyugatihoz. Ez strukturális szempontból történelmi jelentőségű változás volt, mert hosszú évtizedek után megszűnt a két országrész közötti nyugdíjérték-különbség.

2024-ben már egységes, országos nyugdíjemelés valósult meg, 2025-ben pedig valamelyest mérséklődött a növekedési ütem, de továbbra is érdemi pluszt kaptak a nyugdíjasok. 2026-ra ismét erősebb, 4 százalék feletti emelés körvonalazódik.

Ez a tendencia azt mutatja, hogy Németországban a nyugdíjrendszer az elmúlt években viszonylag erősen követte a bérnövekedést. A nyugdíjasok számára ez kedvező, az államháztartás számára viszont növekvő finanszírozási nyomást jelent.

Mi áll a háttérben? Bérek, infláció, munkaerőhiány

A német nyugdíjemelések mögött elsősorban a bérdinamika áll. Az elmúlt évek magas inflációs környezete miatt a munkavállalói érdekképviseletek erőteljesebb béremelési követeléseket fogalmaztak meg. Több ágazatban jelentős kollektív bérmegállapodások születtek, és a minimálbér emelése is felfelé húzta az alsó kereseti sávokat.

A munkaerőhiány szintén fontos tényező. Németországban számos ágazatban tartós probléma a képzett munkaerő hiánya. Ez növeli a munkavállalók alkupozícióját, ami közvetve a bérek emelkedéséhez, majd a nyugdíjak magasabb indexálásához vezethet.

A mechanizmus azonban kétélű. A nyugdíjasok számára a bérkövető emelés kedvező, mert védi őket a társadalmi leszakadástól. A járulékfizetők és a költségvetés számára viszont azt jelenti, hogy a bérnövekedés nemcsak magasabb adó- és járulékbevételt, hanem magasabb nyugdíjkiadást is eredményez.

Más szóval: a béremelkedés rövid távon enyhítheti a rendszer finanszírozási gondjait, hosszabb távon viszont automatikusan megemeli a kiadási oldalt is.

A demográfia a legnagyobb kockázat

nyugdíjemelés Németországban 2026 2027

A német nyugdíjrendszer legnagyobb kihívása nem a 2026-os vagy 2027-es emelés önmagában, hanem az, hogy a társadalom gyorsan öregszik. A baby boomer generációk tömegesen lépnek nyugdíjba, miközben az aktív korú népesség aránya csökken.

Ez klasszikus felosztó-kirovó rendszerben különösen nagy probléma. A jelenlegi dolgozók járulékbefizetéseiből finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjakat. Ha kevesebb az aktív járulékfizető és több a nyugdíjas, akkor a rendszer egyensúlya három módon tartható fenn:

- vagy nőnek a járulékok,

- vagy csökken a nyugdíjak relatív értéke,

- vagy emelkedik az állami költségvetési hozzájárulás.

Németország jelenleg részben a harmadik utat választja: az állam jelentős forrásokkal támogatja a nyugdíjrendszert. Ez rövid távon politikailag kezelhető, hosszabb távon azonban egyre komolyabb fiskális kérdés. Ha a nyugdíjkiadások aránya tartósan nő, az más költségvetési területektől, például az infrastruktúrától, az oktatástól, a digitalizációtól vagy a védelmi kiadásoktól vonhat el forrásokat.

A 48 százalékos nyugdíjszint politikai védőhálója

A német nyugdíjpolitika egyik kulcseleme a nyugdíjszint védelme. A politikai cél az, hogy a törvényes nyugdíjrendszer ne engedje túl mélyre süllyedni a nyugdíjak bérhez viszonyított arányát. A 48 százalék körüli szint védelme azt jelenti, hogy a rendszer igyekszik megakadályozni a nyugdíjasok gyors relatív elszegényedését.

Ez társadalmi szempontból érthető. Egy fejlett gazdaságban a nyugdíjasok nem pusztán segélyezettek, hanem olyan állampolgárok, akik évtizedeken át járulékot fizettek. Az ő életszínvonaluk védelme politikailag és erkölcsileg is erős érv.

Pénzügyi oldalról viszont a 48 százalékos szint védelme költséges vállalás. Ha a demográfiai arányok romlanak, akkor a garantált nyugdíjszint fenntartása egyre nagyobb költségvetési vagy járulékterhet igényelhet.

Ez a német nyugdíjvita egyik központi dilemmája: hogyan lehet egyszerre megvédeni a nyugdíjasok életszínvonalát és elkerülni, hogy a rendszer túl nagy terhet rakjon a fiatalabb generációkra?

Mit jelent a nyugdíjemelés a német gazdaságban?

A nyugdíjemelés nemcsak kiadás, hanem keresleti tényező is. A nyugdíjasok többletjövedelmének jelentős része közvetlen fogyasztásként jelenik meg a gazdaságban. Élelmiszerre, lakhatásra, energiára, egészségügyi szolgáltatásokra, helyi szolgáltatásokra és mindennapi kiadásokra fordítják.

Ez makrogazdasági szempontból stabilizáló hatású lehet. A nyugdíjas fogyasztás általában kevésbé ciklikus, mint a vállalati beruházás vagy az export. Válságosabb időszakokban a nyugdíjak rendszeres kifizetése támaszt adhat a belső keresletnek.

Ugyanakkor a nyugdíjemelés finanszírozási oldala már bonyolultabb. Ha a magasabb nyugdíjkiadás magasabb járulékokat, adókat vagy állami transzfereket igényel, akkor az csökkentheti a munkavállalók nettó jövedelmét, ronthatja a munkaerőköltségek versenyképességét, vagy növelheti az államháztartási nyomást.

A gazdasági mérleg tehát vegyes: a nyugdíjemelés rövid távon támogatja a fogyasztást, hosszabb távon viszont növeli a finanszírozási kockázatokat.

2027-es prognózis: óvatosabb emelési pálya jöhet

A 2027-es német nyugdíjemelés pontos mértéke még nem ismert, hiszen azt a hivatalos bér- és járulékadatok alapján fogják meghatározni. A jelenlegi gazdasági környezet alapján azonban készíthető óvatos szakmai becslés.

A 2026-os 4 százalék feletti emelés után 2027-ben valószínűbbnek tűnik egy mérsékeltebb, de továbbra is érzékelhető nyugdíjemelés. A legvalószínűbb sáv 3,0–4,0 százalék között lehet, körülbelül 3,5 százalékos középértékkel.

Ez a prognózis több feltételezésen alapul. Egyrészt a német bérek várhatóan tovább nőnek, de a korábbi inflációs sokk után a bérdinamika mérséklődhet. Másrészt a minimálbér-emelések továbbra is támaszt adhatnak az alsó kereseti sávoknak. Harmadrészt a német gazdaság növekedési kilátásai javulhatnak, de nem valószínű, hogy rövid távon robbanásszerű fellendülés következik be.

Ebből az következik, hogy 2027-ben a német nyugdíjasok jó eséllyel újabb emelést kapnak, de annak mértéke valószínűleg nem lesz kiugró. A 2026-os erős emelés után inkább normalizálódó, konszolidáltabb pálya látszik.

Mit jelentene ez konkrét összegekben?

Egy 3,5 százalékos 2027-es nyugdíj emelés esetén egy 1000 eurós bruttó nyugdíj havi 35 euróval nőne. Egy 1500 eurós nyugdíjnál ez 52,50 eurós, egy 2000 eurós nyugdíjnál pedig 70 eurós havi pluszt jelentene.

Pénzügyi szempontból azonban nem a nominális emelés az egyetlen lényeges adat. A döntő kérdés a reálnyugdíj, vagyis az, hogy a nyugdíjemelés meghaladja-e az inflációt.

Ha az infláció 2027-ben mérsékelt marad, például 2 százalék körül alakul, akkor egy 3,5 százalékos nyugdíjemelés reáljövedelem-növekedést eredményezhet. Ha viszont az energiaárak, az élelmiszerárak vagy a szolgáltatások ismét gyorsabban drágulnak, akkor a nyugdíjasok tényleges vásárlóereje kevésbé javulhat.

Ezért a 2027-es emelés megítélésekor nem elég a százalékos adatot nézni. A valódi kérdés az lesz: mennyi marad ebből a nyugdíjasok pénztárcájában a drágulás után?

A német modell előnye: kiszámíthatóság

A német nyugdíjrendszer egyik legnagyobb erőssége a szabályalapúság. A nyugdíjemelés nem teljesen kiszámíthatatlan politikai döntés, hanem meghatározott gazdasági mutatókhoz kapcsolódik. Ez növeli a bizalmat a rendszer iránt.

A nyugdíjasok tudják, hogy a bérek emelkedése számukra is pozitív hatással járhat. A munkavállalók látják, hogy befizetéseik egy működő rendszer részét képezik. Az állam pedig előre kalkulálhatja a várható kiadási pályát.

Egy gazdasági újság szempontjából ez különösen fontos tanulság: a nyugdíjrendszer stabilitása nemcsak a nyugdíjasoknak jó, hanem a teljes gazdaság pénzügyi kiszámíthatóságát erősíti.

A német modell kockázata: túl drága lehet a társadalmi béke

A rendszer gyenge pontja ugyanakkor éppen az, hogy a társadalmi béke fenntartása egyre nagyobb pénzbe kerül. A nyugdíjak reálértékének védelme politikailag racionális, de ha a gazdaság teljesítménye nem nő elég gyorsan, akkor a finanszírozási teher egyre látványosabbá válik.

A következő években Németországnak három nehéz kérdésre kell választ adnia:

- hogyan tartható fenn a nyugdíjak vásárlóereje,

- hogyan kerülhető el a járulékterhek túlzott emelkedése,

- és hogyan lehet megakadályozni, hogy a nyugdíjrendszer egyre nagyobb részt hasítson ki az állami költségvetésből.

Ez nemcsak német, hanem európai probléma is. A legtöbb fejlett ország hasonló dilemmával szembesül: az emberek tovább élnek, a társadalom öregszik, a nyugdíjkiadások nőnek, miközben a fiatalabb generációk terhelhetősége véges.

Befektetői és gazdaságpolitikai szemmel: miért fontos a 2027-es adat?

A 2027-es német nyugdíjemelés azért lesz különösen figyelemre méltó, mert jó indikátora lehet annak, merre tart a német bér- és költségvetési politika. Egy 4 százalék körüli vagy azt meghaladó emelés azt jelezné, hogy a bérdinamika továbbra is erős, és a nyugdíjrendszer kiadási oldala magasabb pályán marad.

Egy 3 százalék körüli emelés inkább konszolidációt jelezne: mérséklődő bérnyomást, enyhülő inflációs környezetet és óvatosabb kiadási dinamikát.

A nyugdíjemelés tehát közvetett makrogazdasági jelzőszám is. Megmutatja, hogyan alakulnak a bérek, milyen erős a belső kereslet, mekkora nyomás van a társadalombiztosítási rendszeren, és milyen mozgástere marad a német költségvetési politikának.

Összegzés: 2027-ben nem a nyugdíjemelés ténye, hanem annak ára lesz a nagy kérdés

Németországban az elmúlt években erős nyugdíjemelési ciklus alakult ki. A bérek növekedése, az inflációs kompenzációk, a kelet-nyugati nyugdíjérték-különbség megszűnése és a nyugdíjszint politikai védelme egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a nyugdíjasok több éven keresztül érdemi emelést kaptak.

A 2027-es év azonban fordulópont lehet. Nem azért, mert elmaradna a nyugdíjemelés, hanem azért, mert egyre világosabban látszik: minden újabb százalék komoly költségvetési és generációs kérdéseket vet fel.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint 2027-ben 3,0–4,0 százalék közötti német nyugdíjemelés jöhet, körülbelül 3,5 százalékos középértékkel. Ez a nyugdíjasoknak érzékelhető pluszt jelenthet, különösen mérsékelt infláció mellett. Ugyanakkor a német államháztartás számára újabb bizonyíték lesz arra, hogy az idősödő társadalom ára évről évre magasabb.

A német nyugdíjemelés tehát 2027-ben nem csupán arról szól majd, mennyivel kapnak többet a nyugdíjasok. Hanem arról is, hogy Európa legerősebb gazdasága képes-e úgy megőrizni a társadalmi biztonságot, hogy közben nem veszíti el pénzügyi egyensúlyát.

Kapcsolódó nyugdíj hírek:

Nyugdíj korhatár 2027 Magyarországon


Átalakítják a horvát autópályák fizetőállomásait az új útdíjrendszer bevezetése előtt

Mintegy 8,8 millió eurót fordítanának a horvát autópályák fizetőállomásainak átalakítására a jövő márciusra tervezett elektronikus útdíjrendszer bevezetése előtt. Az új forgalmi rendben zöld sávokat jelölnek ki a már regisztrált járműveknek, sárgákat pedig azoknak, amelyeknek még el kell végezniük a regisztrációt - írta vasárnap a Vecernji List című horvát napilap.
2026. 11. 22. 16:00
Megosztás:

Közel 20 milliárd forintnyi fizetési kérelmet teljesítettek egy hónap alatt

Közel 20 milliárd forint értékben teljesítettek qvik fizetési kérelmeket a K&H ügyfelei által indított tranzakciók során a szolgáltatás első hónapjában. Az októberi bevezetés óta 17 ezer lakossági ügyfél kezdeményezett összesen 23 ezer sikeresen kifizetett kérelmet. A bank adatai szerint a fizetési kérelmek gyors és könnyű megoldást kínálnak a mindennapi pénzügyi elszámolásokra.
2026. 11. 22. 15:00
Megosztás:

Másfél fok felmelegedés: sok vagy kevés?

Miért számít minden tizedfok a globális felmelegedésben, és mennyire lehet visszafordítani az eddigi változásokat? A ma záruló törökországi COP31 globális klímacsúcs kapcsán Topál Dánielt és Újvári Gábort, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóit kérdeztük. Arról beszélgettünk velük, miért lett volna fontos, hogy a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti szinthez képest kevesebb mint másfél Celsius-fokkal emelkedjen, miben különbözik a mai felmelegedés a földtörténet korábbi hasonló időszakaitól, és mit tehetünk a kibocsátások csökkentéséért és az alkalmazkodásért.
2026. 11. 22. 14:00
Megosztás:

A Bitcoinnak tulajdonítja 19 százalékos forgalomnövekedését egy 92 éves gyorsétteremlánc

Miközben a Bitcoin árfolyama jelentős veszteségeket szenved el, az amerikai Steak ’n Shake gyorsétteremlánc éppen a kriptovalutának tulajdonítja kiemelkedő üzleti eredményeit. A 92 éve működő vállalat szerint a Bitcoin-fizetések bevezetése és az ételek minőségének javítása hozzájárult ahhoz, hogy éttermeinek forgalma több mint 19 százalékkal emelkedjen a negyedik negyedévben.
2026. 11. 22. 13:00
Megosztás:

Felkészült a kormány a téli krízisellátásra

Felkészült a kormány a téli krízisellátásra - erről a szociális és családügyi miniszter számolt be a Facebook-oldalára szombaton feltöltött videóban.
2026. 11. 22. 12:00
Megosztás:

Vádat emeltek egy szálláshelyeket és hamis koncertjegyeket áruló csaló ellen

Vádat emelt a Szolnoki Járási Ügyészség egy 20 éves szentesi férfi ellen, aki mások horvátországi szálláshelyeit és hamis koncertjegyeket árulva csalt ki pénzt a jelentkezőktől - közölte a vádhatóság az MTI-vel.
2026. 11. 22. 11:00
Megosztás:

Hét napja zuhan az Nvidia részvénye, 2700 milliárd dollár tűnt el a tőzsdei értékéből

Egyetlen pénteki kereskedési napon mintegy 490 milliárd dollárral csökkent az Nvidia piaci értéke. A részvény 14 százalékot esett, miközben a Reuters arról számolt be, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet a chipgyártó számviteli gyakorlatát is vizsgálja. A hatóság egyelőre nem közölte, pontosan mely ügyleteket vagy beszámolótételeket ellenőrzi.
2026. 11. 22. 10:00
Megosztás:

A kód elkészül, de ki érti még? Az Anthropic Claude Code mérnöke aggódik

A mesterséges intelligencia gyorsabban írja a kódot, mint ahogy a fejlesztők át tudják nézni. Ez addig látványos időnyereség, amíg minden működik. Egy üzemzavar kellős közepén viszont éppen az a tudás hiányozhat a javításhoz, amelyet korábban a kód átolvasása közben szerzett meg a csapat.
2026. 11. 22. 09:00
Megosztás:

Trump kicsinálná az amerikai hitelkártya piacot a 10%-os kamatplafonnal

Trump a demokratákkal felezné meg az amerikai hitelkártyák kamatát. Száz dollárnyi hitelkártya-tartozásra a jellemző amerikai kamatszint mellett évente több mint 22 dollár kamat juthat.
2026. 11. 22. 08:00
Megosztás:

A természetvédelem aktuális helyzete az EU-ban

A klímaváltozás hatásai egyre közvetlenebbül érzékelhetők Európában és Magyarországon egyaránt. Az elmúlt években tapasztalt, illetve az idei évben is jelentkező aszályok és vízhiányos időszakok, valamint a biodiverzitás megőrzésének kihívásai mind arra figyelmeztetnek, hogy a természeti rendszerek ellenálló képessége számos területen gyengül.
2026. 11. 22. 07:00
Megosztás:

A Lufthansa ezer munkahely megszüntetését tervezi Frankfurtban és Münchenben

Ezer álláshely megszüntetését tervezi a Lufthansa a frankfurti és müncheni központjában, valamint csökkentené a rövid és közepes távú járatok kapacitását és az Airbus A320-as flottát - írta az AIRportal.hu pénteken.
2026. 11. 22. 06:00
Megosztás:

Megéri visszaülni az iskolapadba? Ezekben a szakmákban biztosan

A továbbképzés sokak számára a magasabb jövedelem és a stabilabb karrier kulcsa. A KSH 2025-ös adatai szerint a bruttó országos átlagkereset 705 014 forint volt, de vannak szakmák, ahol ennél jóval többet lehet keresni, és amelyekbe felnőttképzéssel is be lehet lépni. A TanfolyamGURU.hu képzéskereső portál összegyűjtötte, mely tanfolyamok vezetnek átlag feletti bérű foglalkozásokhoz.
2026. 11. 22. 05:00
Megosztás:

Bitcoin vagy Ethereum: melyik lehet a jobb befektetés a kriptopiaci visszaesésben?

A Bitcoin és az Ethereum továbbra is a világ két legértékesebb kriptovalutája, 2026-ban azonban mindkettő jelentős veszteségeket szenvedett el. A Bitcoin a tavaly októberi 126 ezer dolláros csúcsáról 60 ezer dollár környékére esett, míg az Ether az augusztusi 4950 dollár feletti rekordjáról mintegy 1700 dollárra zuhant. A kérdés most az, hogy a két vezető kriptoeszköz közül melyik kínálhat kedvezőbb hosszú távú befektetési lehetőséget.
2026. 11. 22. 04:00
Megosztás:

Olajradiátor, fűtőpanel vagy fűtőklíma – melyik fogyaszt kevesebb áramot?

Egy 2000 wattos olajradiátor, egy 1000 wattos fűtőpanel és egy 3,5 kilowattosnak hirdetett klíma közül melyik fűti fel a legkevesebb áramból ugyanazt a nappalit?
2026. 11. 22. 03:00
Megosztás:

Így kaphat Ön is vissza 150.000 Ft-ot a NAV-tól

Két ember ugyanannyit keres, mindketten havi 62 500 forintot tesznek félre, és mindkettőjüknek elegendő személyi jövedelemadója van. Egyikük mégis 150 ezer forintot kaphat vissza a NAV-tól, a másikuk legfeljebb 130 ezret.
2026. 11. 22. 02:00
Megosztás:

A törvényt elfogadták! A nyugdíjasok ezeket az adókat kénytelenek megfizetni

Milyen adókat fizetnek a magyar nyugdíjasok 2026-ban, és milyen kedvezmények járhatnak nekik az elfogadott jogszabályok szerint? Cikkünk részletesen bemutatja és magyarázza el a témát.
2026. 11. 22. 01:00
Megosztás:

Zalában tíz kilométernyi mellékutat újítottak fel

Zalában tíz kilométernyi mellékút felújítása fejeződött be, országszerte csaknem 540 kilométernyi mellékút felújítása indult el - közölte Facebook-bejegyzésében Vitézy Dávid.
2026. 11. 22. 00:05
Megosztás:

Zár alá vették Seszták Miklós házát és autószalonját

Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el - írta a 24.hu szombaton.
2026. 11. 21. 23:00
Megosztás:

Ezekkel a számokkal nyerhettél az ötös lottón!

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 47. héten megtartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
2026. 11. 21. 22:00
Megosztás:

Kereskedelmi és beruházási megállapodásokat írt alá az EU és Indonézia

Átfogó gazdasági partnerségi (CEPA) és beruházásvédelmi megállapodásokat (IPA) írt alá az Európai Unió és Indonézia szombaton, melyek célja a szabályokon alapuló kereskedelem megerősítése, stabil és kiszámítható keret biztosítása a kereskedelem és a beruházások számára, továbbá az energia- és nyersanyagellátási láncok biztonságosabbá és ellenállóbbá tétele.
2026. 11. 21. 21:00
Megosztás: