Merre tart a kockázati tőkepiac 2015-ben?
A kockázati tőkepiacok számára 2014 nagyszerű év volt, sőt, a befektetett pénzeszközöket tekintve 2000-ben volt utoljára tapasztalható hasonlóan nagy befektetői kedv. A számok már önmagukban is árulkodóak: míg világszerte összesen 2013-ban megközelítőleg 27 milliárd dollárt fektettek be a kockázati tőkések, addig tavaly már csaknem 45 milliárd dollárt. A szoftverpiac különösen magas értékeket produkált, a 19,3 milliárd dollárnyi befektetéssel a szoftverfejlesztő cégek nagyobb mennyiségű tőkéhez jutottak, mint 2000-ben.
Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos adatok és folyamatok hasonlatosak a 2000-es évek elején tapasztaltakkal, ezért vélelmezik, hogy túlságosan sok az olyan kimagaslónak tűnő lehetőség, amely mögött nincsen tényleges potenciál. A helyzet persze sok szempont miatt nem hasonlítható az ezredforduló IT válságához: a piacon sokkal több szereplő van jelen, s bár vannak óriási üzletek, rengeteg a valid, szakmailag teljesen reális mértékű befektetés. Ráadásul ma már hangsúlyos szereplő Kína, amely egyrészt elképesztő mértékű erőforrással rendelkezik, másrészt viszont – és sok elemző ezt emeli ki – új megoldásokat és új típusú kockázatokat jelent a szektor további sorsa szempontjából.
A következő évekre a legtöbb elemző a korábbi évekhez hasonló befektetési trendekkel számol. A szolgáltatásokhoz (biztosítás, utazás, hirdetés, egészségügy, pénzügyi szolgáltatások) kapcsolt innovatív megoldások bizonyára nagyon népszerűek lesznek, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a különböző IT biztonsági megoldások és a virtuális valósággal összefüggő ötletek. Az Andreessen Horowitz szakértője szerint a digitális fizetőeszközök újra izgalmasak lesznek a befektetők számára, illetve várhatóan slágertémát jelentenek majd a tanuló gépek, a Big-Data megoldások és az újgenerációs crowdfunding eszközök. A 2015. június 3-án megrendezésre kerülő Venture Capital Summit szakmai konferencián a terület vezető szakemberei elemzik a nemzetközi és hazai trendeket és utat mutatnak a hazai vállalkozásoknak.
A kockázati tőkepiac magyarországi szereplői kifejezetten kedvező helyzetben vannak, az Uniós finanszírozású JEREMIE program forrásait 2015. december 31-ig be kell fektetni, ahhoz, hogy ne vesszenek el, ez pedig azt jelentheti, hogy a befektetők még aktívabban keresik a potenciális jelölteket. A Venture Capital Summit egyik kiemelt témája lesz a Jeremie program további sorsa, amelynek előnyeiről és a kapcsolódó lehetőségekről a Portus Buda Group Zrt. vezérigazgatója, Eszter Elemér osztja meg gondolatait a közönséggel.
A hazai folyamatokat támogathatja a megújuló kutatásfinanszírozási rendszer, amit az év elején jelentett be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos. Ennek lényege, hogy a magyar gazdaság versenyképessége érdekében olyan programokat indítanak el, amelyek egyes iparágakban az alapkutatásoktól a termékig lefedik a folyamatot. A Június 3-ai esemény keretében Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke beszél az eddigi tapasztalatokról, illetve az állam további szerepvállalásáról.
A 2011-2014. között a legnagyobb számosságú, közel 70 kockázati tőkebefektetést végrehajtó Széchenyi Tőkealap, 2013-ban új tőkebefektetési konstrukciókat hirdetett meg az Európai Bizottságtól kapott felhatalmazás alapján, amelyek a korábbi 200 ezer eurós értékhatáron jóval túlmutató, jelenleg 800 ezer eurós tőkebevonást tesznek lehetővé a vállalkozások számára. Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap elnöke a tömeges tőkebefektetés kapcsán ismerteti tapasztalatait, elképzeléseit.
A helyzet tehát minden szempontból kedvező, ugyanakkor már a közeli jövő sem látható tisztán: a növekedés kapcsán pedig jelentős a hazai piac kitettsége a transzatlanti folyamatoknak, a Jeremie program sorsa pedig tisztázatlan, az állami gazdaságpolitikai eszközök tehát szükségesek lesznek a növekedési ütem stabilizálásához, illetve, hogy egy világpiaci fordulat esetén csökkenteni lehessen a hazai szereplőket érintő kockázatokat. (MTI)
