Mi lesz jövőre a GDP-vel?
A magyar GDP növekedése idén várhatóan 1,8%-ra lassul, ami főleg az Európai Uniós pénzek csökkenő kifizetésének, illetve az állami beruházások csökkenő ütemének következménye. „A magyar gazdaság idei erősödését a magánfogyasztás 3,7%-os bővülése teszi lehetővé. A háztartások fogyasztása mögött a bérek növekedése, az adók csökkenése és az alacsony munkanélküliség áll, ez 2016-ban várhatóan 6% körül lesz. A foglalkoztatottság bővülését egyrészt a magánszektor növekvő munkaerő-igényei, másrészt a közmunkaprogramok mozgatják” – mondta Vanek Balázs országigazgató.
Az Atradius elemzői azt várják, hogy jövőre csökken export növekedésének üteme, de a kivitel továbbra is erős marad (5,2%). Az elemzés szerint a külkereskedelmi mérleg 2017-ben is pozitív lesz. A GDP 2,6%-kal erősödhet, mert nőnek majd a magánfogyasztások és újra felpörögnek az állami beruházások, de a növekedés nem éri el a kormány által várt mértéket. A magyar kockázatok az eurózóna bizonytalanságaiból és a világkereskedelem lelassulásából fakadhatnak, amelyek nyomán csökkenhet a magyar export.
2016 első félévében a Magyar Nemzeti Bank kétszer is csökkentette az alapkamatot, amely jelenleg 0,9%. A jegybank döntésében az infláció lassítása és a gazdasági növekedés segítése játszotta a legfőbb szerepet. A piacvezető hitelbiztosító a 2014-es és 2015-ös defláció után a fogyasztói árak emelkedését várja. Az Atradius tanulmánya szerint az idén 0,9%, jövőre pedig 2,1% lehet a fogyasztói árak erősödése.
A kormány kitartott a fiskális fegyelem mellett. „A költségvetési hiány 3% alatt tartása továbbra is az egyik legfontosabb cél, és ezt az idén is és jövőre is sikerül teljesíteni. 2016-ban 2,6%-os hiányt prognosztizálunk, 2017-ben pedig 2,7%-t. Ugyanakkor látni kell, hogy a hiánycél elérésében még mindig szerepet játszanak a különadók” – mondta Vanek Balázs.
A magyar államháztartás legnagyobb gyengesége a külső adósság mértéke, amely 2015-ben magasabb volt, mint a GDP 100%-a. „A külső adósság jelentős része devizaadósság, ami tovább növeli a problémát, hiszen a gyenge forint nehezíti azoknak a háztartásoknak és vállalatoknak a helyzetét, amelyek szintén devizában adósodtak el. Ez azt jelenti, hogy a kedvező folyamatok ellenére Magyarország továbbra is sebezhető a befektetői hangulat változásaival és a devizakockázatokkal szemben” – mondta az Atradius országigazgatója.
A régió országok gazdaságai nagyobb mértékben növekednek majd a magyarnál. A lengyel GDP az eurózóna növekedési üteménél nagyobb mértékben nőtt az elmúlt években, tavaly például 3,6%-kal, az idei várt bővülés 3,4%, és az Atradius elemzői 3,15%-os növekedést várnak 2017-ben. A cseh gazdaság a tavalyi, igen erős, 4,6%-os növekedéshez képest visszaesik. Az idei GDP-növekedés 2,5% lehet, míg 2017-ben 2,7%. A szlovák gazdaság növekedése megmarad 3% fölött 2016-ban és 2017-ben is.
Mik alkotják a magyar GDP gerincét? Olvassa el itt!
A térség országaira jellemző a magas exportkitettség. Az Európai Unió tagállamai közül Csehországban a legmagasabb az export aránya a GDP-n belül (75%), így a cseh gazdaság az alapvetően jó kilátások ellenére is könnyen megszenvedheti az eurózóna javulásának törékenységét. Szlovákia az ipari termékek, főleg a járműipar exportjára alapozta a gazdaságát, így sebezhető az eurózóna vagy a német gazdaság gyengülésével szemben, de érzékeny a nemzetközi autóipar negatív eseményeire, pl. a Volkswagen-dízelbotrányra is. A lengyel gazdaság szintén erősen függ az eurózónától, ráadásul a Jog és Igazságosság (PiS) által alapított kormány egyes gazdasági intézkedései negatívan hathatnak a nemzetközi befektetésekre. Vanek Balázs szerint Lengyelország lehet a Brexit legnagyobb kárvallottja. A Nagy-Britanniában dolgozó lengyelek jelenleg évente közel 4 milliárd eurót utalnak haza. A Brexit hosszú távon a strukturális alapok átalakítását és a támogatások csökkentését is jelentheti, holott ezekre támaszkodott eddig a lengyel gazdasági fejlődés. Végül, Nagy-Britannia Lengyelország második fő exportpiaca Németország után, és a Brexit visszavetheti a lengyel exportot.
