Miért magas a kisfogyasztói áramdíj?
A szakember annak kapcsán nyilatkozott, hogy Miskolcon tartották a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (Bokik) Energia Klubjának első rendezvényét, amelyen egyebek között a magyarországi árampiacot jelenleg terhelő piactorzító jelenségek okairól és a fogyasztókra gyakorolt hatásairól esett szó.
Kaderják Péter a háztartási fogyasztói szolgáltatásról elmondta: ez hatósági áras szolgáltatás, ahol a törvény feltételeket ír elő, közöttük azt, hogy meghatározott számú ügyfélszolgálati iroda álljon a fogyasztók rendelkezésére. Hozzátette: egy új szolgáltatónak egyebek mellett ki kellene építenie az ügyfélszolgálati rendszert, ami nagy költségekkel jár, így a hatósági árak mellett nem tudja fedezni ezt a beruházást.
A belépési korlátok tehát jelentősek ezen a piacon. Emiatt a régi szolgáltatók maradtak csak, és nem indult meg a háztartási fogyasztókért a verseny - mutatott rá. Hangsúlyozta: a megoldás az lehetne, ha a belépési költségek csökkennének, néhány adminisztratív korlátozás megszűnne, illetve az, hogyha olyan szereplők jelennének meg a piacon, amelyek már rendelkeznek ilyen ügyfélszolgálati rendszerrel.
Kaderják Péter kitért arra, hogy a gazdasági növekedés szempontjából a legfontosabb kérdések közé tartozik, hogy mekkorák az ipari fogyasztók átlagos villamosenergia-beszerzési árai. Ebben a tekintetben a magyarországi áramár a tizedik legdrágább Európában - ismertette a szakember. Értékelése szerint ezen mindenképp javítani kellene.
Szerinte részben a kínálati oldalon lehetne nagyobb versenyt generálni, valamint a piaci struktúra - például a Magyar Villamos Művek szerepe - megváltoztatása is hozzájárulna a nagyobb kínálathoz, ezzel az árak mérsékléséhez, és a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez. Az árak liberalizációja 2008 elején az árampiac teljes megnyitásával történt meg, de verseny nélkül - összegezte Kaderják Péter. A jelenlegi áramár ugyanis versenyhátrányt jelent az amúgy is mélyponton lévő magyar gazdaság számára - jegyezte meg.
