Miért rettegnek a piacok a francia választástól?
Politikai berendezkedés
A francia elnökválasztás első körét április 23-án, a második fordulót pedig május 7-én tartják. Az első fordulóból a két legnépszerűbb jelölt jut a második fordulóba. ahol már csak rájuk lehet szavazni. Ez garantálja, hogy a végső győztes a lehető legnagyobb társadalmi elfogadottsággal rendelkezzen, egyúttal nehezítve a szélsőséges pártok hatalomra kerülését.
A leköszönő elnök, Francois Hollande rendkívül népszerűtlen, emiatt az őt támogató pártok sem számítanak népszerűnek, így a közhangulat inkább a jobb oldali pártoknak kedvez.
Jelenlegi esélyesek
Mostanra 3 esélyes maradt A jelenlegi közvélemény-kutatások alapján Le Pen a legnépszerűbb jelölt, azonban a kétkörös választási rendszer miatt mégsem ő, hanem Macron a legesélyesebb jelölt. A fogadóirodák odds-ai alapján számított valószínűségeket mutatjuk be a következő ábrán. A többi jelölt, például a szocialista Hammond 10%-nál is kisebb valószínűséget ér el, így őket nem szerepeltetjük elemzésünkben.
Sokáig Francois Fillon, a Les Républicains jelöltje tűnt a legesélyesebbnek, azonban az ő népszerűsége és ezzel választási esélyei is meredeken zuhantak. Pedig Fillon Nicolas Sarkozy elnöksége idején Franciaország miniszterelnöke volt, vagyis kimondottan tapasztalt politikusnak számít. Népszerűségének csökkenésében jelentős szerepet játszott, hogy előválasztásokat tartottak, melyeket ugyan megnyert, de a kampány során nyilvánvalóvá vált oroszbarát politikája, és kiderült, hogy feleségét titkárként alkalmazva tényleges munkavégzés nélkül juttatott neki állami pénzeket. Fillon esélyeinek zuhanásával párhuzamosan emelkedtek Le Pen és Macron esélyei.
A Front National jelöltjeként induló Le Pen jelenleg a legnépszerűbb, ugyanakkor ő a legelutasítottabb jelölt is egyszerre. Bár a közvélemény-kutatásokon rendre Le Pen végez az élen, a felmérések szerint a francia választók 60-70%-a elutasítja a Front Nationalt, így valószínűtlennek tűnik, hogy Le Pen a második fordulóban is képes legyen diadalmaskodni. Akár Macron, akár Fillon végez a második helyen az első fordulóban, valószínűleg képes lesz a második körben Le Pen ellenében diadalmaskodni.
Emmanuel Macron független jelöltként indul a választásokon és kampányát nagyrészt saját zsebből finanszírozza, értékrendjében centralistának tekinthető. Ennek ellenére komoly politikai tapasztalattal rendelkezik, hiszen 2014 és 2016 augusztusa között gazdasági és igazságügyi miniszter volt. Azonban még időben elhatárolódott a népszerűségét vesztő kormánytól. A felmérések szerint ő a második legtámogatottabb jelölt. Így az elnökválasztás valószínűleg közte és Le Pen között fog eldőlni. Csakhogy Le Pen elutasítottsága miatt jelenleg Macron számít a legesélyesebb jelöltnek. A fogadóirodák alapján 45% az esélye, hogy az egykori befektetési bankár és pénzügyminiszter lesz Franciaország következő elnöke. Macron gazdasági, politikai elképzeléseit majd csak március elején fogja nyilvánosságra hozni, melyben várhatóan a versenyképesség növelése fog fontos szerephez jutni. Megreformálná többek között a jóléti ellátások rendszerét és a munkaerőpiacon is beavatkozna, például az ágazati szintű sztrájkok helyett vállalati szintűeket lehetne majd csak tartani. Gazdasági programja könnyen ellenállásba ütközhet, ezért szándékosan igyekszik a lehető legkevesebb konkrétumot megosztani.
Aggódik a piac
Bár nem Le Pen számít a legesélyesebb jelöltnek, gazdasági programja mégis olyan radikális, hogy a kötvénypiacon masszív hozamemelkedés bontakozott ki, ahogy Le Pen választási esélyei emelkedtek. A 10 éves francia és német államkötvények hozama közti különbség, melyet mostanában Le Spread-ként is szokás emlegetni, 70 bázispont fölé emelkedett, ami ugyan nem tűnik kiugró értéknek, de ennél magasabban utoljára 2012-ben álltak a hozamok. A választás időpontjához közeledve pedig a helyzet éleződésével még tovább tágulhat a hozamkülönbség. Le Pen esélyei és a Le Spread értéke közti korrelációt szemléltetjük a következő ábrán.
A spread tágulásának oka Le Pen gazdaságpolitikája, melyben fontos elemet képvisel az eurózónából való kilépés és a francia frank újbóli bevezetése. Ráadásul az államadósság egy igen jelentős részét (egyes számítások szerint 80%-át) nem euró alapon, hanem frank alapon fizetnék vissza. Ebből pedig hatalmas árfolyamvesztesége származna a francia kötvények tulajdonosainak a frank azonnali leértékelődése miatt, ráadásul ezt az eseményt a hitelminősítők csődeseményként értékelnék.
Ezen túlmenően a jegybank függetlenségét is csökkentené. Pénznyomtatás útján generálna inflációt a gazdaság élénkítése érdekében, ami viszont a frank gyengülését eredményezné.
(Forrás: ERSTE)
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
