Milyen euró árfolyammal számoljunk 2015-ben?

Hazánk felminősítése egyelőre várat magára, de amennyiben javul a vállalatok üzleti és adózási környezete, Magyarország az év második felében egyes hitelminősítőknél akár a befektetési kategóriába is kerülhet, ami újabb lendületet adhat a piacoknak.
 
2015 első harmada komoly felzárkózási ralit hozott Magyarországon: a forint erősödését, a tőzsdén jegyzett vezető részvények szárnyalását több tényező hajtotta. Pozitív fejlemény volt az orosz-ukrán konfliktus enyhülése, az Európai Központi Bank (ECB) lépéseinek indirekt hatása, az európai zéró kamatkörnyezetben megnyilvánuló hozaméhség, a hazánk felminősítésével kapcsolatos várakozások, az alapkamat csökkenése, valamint a korábbinál magasabb GDP növekedés. Hazánkban jelenleg a legfontosabb gazdasági tényező a deflációs nyomás, amely némileg enyhülni látszik. Az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb elemzése szerint az idei egész éves átlagos infláció 0,1 százalék körül alakulhat, míg jövőre 1,5 százalékra emelkedhet, ami még mindig elmarad a jegybank 3 százalékos célkitűzésétől.

Az Equilor fenntartja januárban megfogalmazott véleményét, mely szerint 2015 a fordulat éve lehet Magyarországon, mivel az ország makrogazdasági mutatói, valamint a kilátások egyaránt kedvezőek. Az elmúlt hónapokban több gazdasági mutató is megerősítette, hogy idén a reálgazdaság profitálhat az erősebb belső fogyasztásból is. Az alacsony infláció következményeképpen reálértéken magasabbak a bérek, ezért a kiskereskedelmi forgalomban is visszatérhet a dinamikus bővülés. Ennek fényében az Equilor a magyar GDP előrejelzését felfelé módosítja: idén 2,7% helyett 3,1%-os GDP-növekedéssel lehet számolni, míg jövőre 2,7%-os bővüléssel. A piacon egyre többen számítanak a hitelminősítők pozitív lépésére, mivel a 2 százalék feletti ütemben bővülő GDP, a hitelezés beindulása, a költségvetési fegyelem, és a magasnak mondható folyó fizetésimérleg többlet egyaránt erősítik ezt a várakozást. Mindemellett a háztartások eladósodottságának szerkezetében komoly változás következhet be: a devizahitelek forintosításának köszönhetően 70-ről 3 százalékra csökken a devizahitelek aránya. Amennyiben a felminősítés megtörténik, az további bizalomerősítő hatással járna a magyar gazdaság és tőkepiac irányába. Az S&P idén márciusban már egy fokozattal javította hazánk adósságbesorolását, a Moody’s és a Fitch egyelőre nem változtatott. 

Az MNB júniusra 1,5 százalékig csökkentheti az alapkamatot, és ha az amerikai központi bank (Fed) nem kezdi el a kamatemelést nyáron, akkor itthon 1-1,3 százalék közé süllyedhet ősszel az alapkamat. A forint árfolyamát továbbra is a nemzetközi pénzpiaci folyamatok határozhatják meg: az ECB pénzpumpája az eurót egészen addig a 300 forintos szinten tarthatja, amíg a Fed szándékai, kamatpolitikája nem válnak világossá. Hosszabb távon tekintve fontos változás, hogy mérséklődik hazánk devizás államadósságának aránya. Ennek következtében a forint különösebb negatív belső következmények nélkül gyengülhet. Mivel a Fed bizonytalansági faktort jelent a magyar kamatpályában, növekvő volatilitás várható a második félévben: az euró árfolyama 290-315 forint között mozoghat.

Az év első 4 hónapjában megtört az évek óta tartó lejtmenet a magyar részvénypiacon. Az árfolyammozgás döntően az ECB kötvényvásárlási programjához kötődik, mivel a felszabaduló pénzek nem csupán a kötvénypiacon, hanem a részvénypiacon is lecsapódtak. Az Equilor elemzése szerint az elmúlt év magyar állam- és vállalati kötvény ralija után limitált potenciál maradt a magyar kötvényekben. Ha azonban az MNB 1,5 százalék alá csökkenti az alapkamatot, az további erősödést eredményezne ezen eszközökben. A befektetők a klasszikus rotációs elmélet alapján a felszabaduló pénzeket az elmúlt hónapokban azokra a börzékre irányították, amelyek kimaradtak a korábbi 4-5 év ralijából. Februárban a magyar állam, az Erste Bank és az EBRD megállapodása utat nyitott a bankadó 2016-tól tervezett lépcsőzetes csökkentése előtt, ami összességében majdnem 60 százalékos erősödést hozott az OTP kurzusában. Mindez kiegészült azzal a piaci várakozással, hogy Magyarország a hitelminősítőknél visszakerülhet bóvliból a befektetésre ajánlott kategóriába. A magyar bankpapír befektetői jelenleg azzal számolnak, hogy az orosz-ukrán működésben látott visszaesés idén megáll, és a következő két év folyamán ismét profitot termelnek majd a leánybankok. Jelenleg az OTP motorja továbbra is a magyar piac, ahol a devizahiteles ügy rendezése és a bankadó tervezett csökkentése javítja a csoport profitpályáját. A kedvező kilátások miatt az Equilor idén 6300-6400 forintos árfolyamot prognosztizál.

Az Equilor Befektetési Zrt. makrogazdasági előrejelzései

A MOL esetében az olajárak első negyedévben látott kifeneklése hozta meg a befektetők étvágyát, ráadásul az INA-ügy miatti óvatosság is csökkent valamelyest. Az olajáresést a finomítói és vegyipari szegmens bővülése kompenzálhatja, és a társaság további akvizíciós célpontokat kereshet. Az év eleje óta tapasztalt 30 százalék körüli emelkedés ellenére a jelenlegi árszinten az Equilor elemzői továbbra is optimisták a MOL részvényeivel kapcsolatban, a részvényárfolyam idén 17.000 forintig emelkedhet. A Richter megítélésének javulását részben az orosz-ukrán konfliktus enyhülése, és a globális gyógyszerpiaci akvizíciós hullám fellendülése okozta, de a befektetők továbbra is optimisták a folyamatban lévő Esmya és Cariprazine vizsgálatok kapcsán. Az első negyedévben még lemaradó részvények áprilisban bőven ledolgozták hátrányukat. Az Equilor lát még teret további emelkedésre, idén akár 4800 forint feletti árfolyam is elképzelhető. A Magyar Telekom esetében a jelenlegi, 410 forint körüli árszinten semleges az Equilor elemzőinek az ajánlása. Bár a részvényárfolyam idén mintegy 20 százalékkal értékelődött fel, ennek nagy részét a szektoradók csökkentéséhez kapcsolódó várakozás okozta. Mindez azonban a 2016-os költségvetés tervezete alapján nem valósul meg, ami nagyjából 200 forintos felértékelődési potenciáltól fosztja meg a befektetőket. 

A régiós piacokon az Equilor rövid távon komoly potenciált lát a CEZ részvényében. Egy 2011 óta húzódó ügyből kifolyólag a vállalat akár 5 milliárd koronás adó-visszatérítéshez juthat, ha a cseh bíróság implementálja az európai szervek döntését. Ennek alapján a jelenleg is attraktív, 35-40 korona közé várt osztalék akár 45-re is nőhet, amely 7 százalékos osztalékhozamot jelentene. A szlovák piacon a Slovak Telekom tőzsdére lépése lehet izgalmas, miután a társaság Deutsche Telekom melletti 49 százalékos állami tulajdonosa értékesíti a részvényeit. A Slovak Telekom vonzerejét az adja, hogy a Magyar Telekommal szemben nincs adóssága, viszont jelentős készpénzállományon ül. Ennek köszönhetően a menedzsment továbbra is 50-80 százalékos sávban szeretné tartani az osztalékfizetési rátát.