Milyen nyugdíjasnak lenni Európában? - Nyugdíjkörkép 1.
NAGY-BRITANNIA:
A brit közalkalmazottak november végére tűzték ki az utóbbi évtizedek legnagyobb sztrájkakcióját, tiltakozásul a konzervatív-liberális kormánykoalíció azon tervei ellen, amelyek szerint az évtized végére jelentősen emelkedne a közalkalmazottak állami nyugdíjra jogosító korhatára.
A brit közalkalmazottak jelentős része jelenleg 60 éves korában teljes állami nyugdíjra jogosult, ám az általános állami nyugdíjkorhatár 2020-ra a tervek alapján egységesen 66 év lesz a közszolgálati és a versenyszférában egyaránt.
A korhatár emelésével együtt növekedne a bérekből levont nyugdíjhozzájárulás is, emellett a nyugdíjak összegét nem az utolsó év, hanem a közalkalmazotti munkaviszonyban eltöltött teljes időszak bérátlaga alapján számolnák ki. A közalkalmazotti nyugdíjkorhatár felemelése nem érintené a fegyveres erők, a rendőrség és a tűzoltóság tagjait - akik munkába lépésük időpontjától függően 50, illetve 55 évesen már nyugállományba vonulhatnak -, a büntetésvégrehajtás alkalmazottait azonban igen.
A Munkáspárt vezette előző brit kormány törvénybe iktatott menetrendje szerint a nyugdíjkorhatár a köz- és a versenyszférában 2036-ban egységesen elérte volna a 67 évet, és 2046-ra a 68 évet. A jelenlegi kormány azonban tíz évet gyorsítani akar ezen a menetrenden, és - egyelőre nem hivatalos értesülések szerint - már 2026-ra 67 év, 2036-ra 68 év lenne az egységes nyugdíjkorhatár. A jelenleg érvényes brit nyugdíjtörvény alapján az 1953. december 6. előtt született férfiak 65 éves korukban válnak jogosulttá állami nyugellátásra.
A nők nyugdíjkorhatárának emelése tavaly kezdődött meg 60 évről fokozatosan 65 évre; ez a folyamat 2018-ig tart az 1950 után született nők esetében. Ezután, 2018 decemberétől 2020 októberéig tartó folyamat keretében egységesen 66 évre emelkedik tovább az állami nyugdíjra jogosító korhatár.
Az állami alapnyugdíjat minden pénzügyi év kezdetén, áprilisban emelik egy összetett, inflációs kiigazítással számolt index alapján. Az egyéni állami alapnyugdíj a jelenlegi, 2011-2012-es pénzügyi évben heti 102,15 font (37 ezer forint).
FRANCIAORSZÁG:
A tavaly lezárult nyugdíjreform legfőbb intézkedéseként a nyugdíjkorhatár július óta fokozatosan emelkedik 60-ról 62 évre, s 2017-től ez vonatkozik mindenkire. Teljes összegű nyugdíjra azonban jelenleg 37,5 év, 2012-től pedig 41,5 év munkaviszonnyal válik jogosulttá a munkavállaló. Vagyis a nyugdíjkorhatár elérésével mindenki nyugdíjba mehet, de ha kevesebb időt dolgozott, csökkentett összegű nyugdíjban részesül 67 éves koráig, azt követően pedig a ledolgozott negyedévek függvényében arányosan emelkedik az összeg. A minimálnyugdíj összege az inflációnak megfelelően nő, jelenleg nem lehet kevesebb 608 eurónál (188 ezer forint).
A kétszintű felosztó-kirovó francia nyugdíjrendszerben az aktív munkavállalók által befizetett járulékból biztosítja az állam a jelenlegi nyugdíjak kifizetését. A munkáltatók a társadalombiztosításhoz tartozó központi nyugdíjpénztárba befizetendő kötelező alapjárulék mellett a foglalkoztatási ágazatonként szerveződő kiegészítő nyugdíjpénztárakba is kötelezően fizetnek járulékot, amelynek elosztását szintén szolidaritási alapon állapítják meg. A 38 kiegészítő pénztár egy része állami, egy része pedig magánkézben van. Ebbe a kétszintű rendszerbe tartozik a francia munkavállalók mintegy hetven százaléka. A franciák nyugdíjként átlagosan bruttó jövedelmük 54 százalékát kapják meg.
Az állami pénztárból a férfiak átlagosan havi 680 eurós (210 ezer forintos), a nők 530 eurós (163 ezer forintos) összegre számíthatnak. A kiegészítő pénztárakból és egyéb megtakarításokból származó juttatásokkal együtt a férfiak átlagosan 1600 eurót (500 ezer forintot), a nők pedig ezer eurót (300 ezer forintot) kapnak havonta. Összehasonlításképp a francia minimálbér 2011-ben bruttó 1365 euró (420 ezer forint), amelyből 1072 eurót (330 ezer forintot) kapnak kézhez a munkavállalók, az átlagbér bruttó 2 ezer euró (616 ezer forint) körül mozog, amelyből 1600 eurót (500 ezer forintot) vihetnek haza a franciák.
BELGIUM:
Belgiumban mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év az általános nyugdíjkorhatár. Az általános keresőképes életkor ennek megfelelően 45 év, azzal, hogy abba az egyetemi tanulmányok, illetve a katonai szolgálat időtartama is beleszámít.
Előre hozott nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 60 évet, és bizonyíthatóan legalább 35 év munkaviszonya van. Az elmúlt évek e tekintetben abban hoztak változást, hogy a nők általános nyugdíjkorhatára 2009-ben emelkedett a férfiakéval azonos 65 évre. Az azt megelőző években több lépcsőben emelkedett a női nyugdíjkorhatár a korábbi 60 évről.
A nyugdíjat - miként egyébként Belgiumban a fizetéseket is - évente automatikusan hozzáigazítják a fogyasztói árindex alakulásához. Ezen túlmenően a nyugdíjak reálértékének esetenkénti központi emelése az elmúlt esztendőkben főként a legrégebben megállapított, illetve a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére terjedt ki. Egy 2008-ban hozott törvény értelmében a kormány kétévente köteles határozatot hozni a nyugdíjak értékének növeléséről, figyelembe véve a szociális partnerek javaslatát. (MTI)
Nyugdíjkörképünket holnap folytatjuk.
