Milyen nyugdíjasnak lenni Európában? - Nyugdíjkörkép 2.
HOLLANDIA:
Jelenleg egységesen 65 év a nyugdíjkorhatár, de a vezető politikai erők körében tartja magát az a vélemény, hogy ezt - esetleg két lépcsőben - 67 évre emelik. Teljes nyugdíjra az országban az jogosult, aki 15 és 65 éves kora között folyamatosan biztosított volt. A világelsők közé sorolt holland nyugdíjrendszer három pilléren alapszik: az egyik az állami költségvetés, amely mindazonáltal összességében a nyugdíjnak csak kisebb részét fedezi, a másik - a legnagyobb - a cégek és munkavállalók részesedése, és mindezt harmadikként egy önkéntes megtakarítási lehetőség (biztosítással egybekötött befektetés) egészíti ki.
Az állami nyugdíj összege fix, de rendszeresen felülvizsgálják azt. Ennek köszönhetően a reálérték nagyjából követi az inflációt. Az alsó határnak el kell érnie a minimálbér 70 százalékát, házaspárok esetén fejenként az 50 százalékát. Jelenleg egy egyedülálló nyugdíjas havi 1035 eurót kap állam pénzből minimum, de a számításnál figyelembe veszik házastársa jövedelmét is. A második és harmadik pillérből hozzáférhető járandósággal együtt azonban ez az összeg a sokszorosára is emelkedhet.
NÉMETORSZÁG:
Az öregedő társadalom miatt Németországban is egyre nagyobb gondot okoz a nyugdíjellátó rendszerek finanszírozása. Ebből kiindulva az Angela Merkel kancellár vezette, korábbi konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció még 2007-ben úgy határozott, hogy a nyugdíjkorhatárt 2012-től - fokozatosan - 67 évre emelik. Az ellátási jogosultsághoz minimum 60 hónap biztosítási idő szükséges. A nyugdíjkorhatár Németországban jelenleg mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év, és ez emelkedik 67-re, mégpedig lépésről-lépésre 2012 és 2029 között. A tervek szerint 2023-tól már csak 66 évtől lesz lehetséges a nyugdíjba vonulás, majd 2029-től 67 éves kortól.
Tekintélyes gazdasági szakértők ugyanakkor a közelmúltban azt javasolták a második Merkel-kormánynak, hogy a szociális rendszer finanszírozhatósága érdekében a nyugdíjkorhatárt 69 évre emelje. A kormány ezt azonban egyelőre elutasította. Az érvényben lévő rendelkezés szerint egyébként aki az öregségi nyugdíjkorhatár előtt akar nyugalomba vonulni, annak nyugdíjcsökkentéssel kell számolnia. Az elmúlt években Németországban csak rendkívül csekély méretű nyugdíjemelésre került sor. Ebből kiindulva szakértők szerint a nyugdíj reálértéke egyértelműen csökkent. Az emelkedés mértéke rendszeresen elmaradt az inflációtó, azaz az árak, továbbá az egészségügyi költségek a nyugdíjaknál erősebb ütemben növekedtek.
AUSZTRIA:
Ausztriában a férfiak nyugdíjkorhatára 65, a nőké 60 év. 1992-ben törvényt hoztak arról, hogy a női nyugdíjkorhatárt fokozatosan szintén 65 évre emelik. A kiegyenlítés, vagyis a női nyugdíjkorhatár felemelése hosszú távon valósul meg: 2024-ben kezdődik és 2033-ra lesz teljes. Az osztrákok jelenleg ennél jóval korábban mennek nyugdíjba, az átlagos tényleges nyugdíjba vonulási kor 58 év. Az öregségi nyugdíj átlagos összege 1096 euró, ez az aktív kori kereset 80 százalékát teszi ki, jóval meghaladva az OECD-országok átlagát (59 százalék).
OLASZORSZÁG:
A kilencvenes évektől fokozatosan emelkedett a nyugdíjba vonulás korhatára, amelyet a római kormány az idén ugrásszerűen megemelt az EU-szinthez igazítva a férfiak és a nők számára egyaránt. Itáliában 2008-2011 között a nyugdíjkorhatár 60 év volt a nők számára, 65 év a férfiaknak. Legalább 35 év munkaviszony után korábban is nyugdijba lehetett menni. Az EU sürgette, és a Berlusconi-kormány által idén bevezetett nyugdíjreform értelmében, Olaszország 2026-ig férfiak és nők számára is 67 évre emeli a korhatárt, a közalkalmazottak és a magán munkavállalók között is, a következő években várható fokozatos életkoremelkedésre tekintettel.
Az olasz nyugdíjrendszert 1992 óta többször is átszervezték. Addig, 1973-1992 között, az olasz közalkalmazottak 50 évesen, maximum 25 év munkaviszony után is nyugdíjba mehettek. Az úgynevezett bébi-nyugdíjasok száma meghaladja a fél milliót. A Cisl szakszervezet idei számítása szerint az olasz nyugdíjak az utóbbi húsz évben több mint 35 százalékot veszítettek reálértékükből. A felmérések szerint minden 100 aktív dolgozóra 70 nyugdíjas jut és a 16,8 millió olasz nyugdíjas közel fele a szegénységi szint alatt kényszerül élni, havi 720 eurós nyugdíjjal.
CSEHORSZÁG:
A nyugdíjkorhatár Csehországban 65 év. Ezt azonban fokozatosan vezették be, s ebben a korban elsőként azok fognak nyugdíjba vonulni, akik 1953-ban születtek. Az ún. kis nyugdíjreform keretében a nyugdíjkorhatárt az idén a jobbközép kormányzat ismét módosította. Ez lényegében az 1965 után születetteket érinti, akik - férfiak és nők egységesen - 2041-től - viszont már 70 éves korban fognak nyugdíjba menni. Az új nyugdíjkorhatárt szintén fokozatosan fogják bevezetni. Az új nyugdíjkorhatárral kapcsolatban nagy volt a társadalmi ellenkezés, kormányellenes tüntetések is voltak, de a parlament megszavazta azt.
A baloldali ellenzék azt állítja, amennyiben a következő választáson hatalomra kerül, a nyugdíjtörvényt módosítja. A nyugdíjak reálértékének a megőrzését rendszeres valorizációval oldották meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak minden év elején az előző év inflációjának mértékével emelkednek. Ha az infláció éves szintje csak egy-két százalékos, a kormány nem kötelező emelni a nyugdíjakat. A nyugdíjak emelése viszont már kötelező akkor, amikor a pénzromlás meghaladja a négy százalékot. (MTI)
Nyugdíjkörképünket holnap folytatjuk.
