Mit gondolnak a brit szakértők az amerikai-iráni viszályról?

Az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka péntekre virradóra, a bagdadi repülőtér mellett végrehajtott amerikai légicsapásban vesztette életét.
    

James Worrall, a Leedsi Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal és közel-keleti tanulmányokkal foglalkozó professzora pénteki elemzésében úgy fogalmazott: a rajtaütés valószínűleg a térségi helyzet lehetséges legjelentősebb lehetséges eszkalációja, nem számítva az Irán elleni közvetlen légtámadások lehetőségét.
    

Worrall professzor szerint nagyon valószínűtlen, hogy a további fejlemények a közvetlen régió határain belül maradnak. Tekintettel arra, hogy Iránnak minden földrészen vannak műveleti egységei és szimpatizánsai, a megtorlás bárhol bármilyen formában elképzelhető, és az Egyesült Államok nem sokat tehet ennek megakadályozására - hangsúlyozta a szakértő.
    

Hozzátette: a Hezbollah libanoni síita fegyveres mozgalom valószínűleg "kiaknázza a pillanat nyújtotta lehetőséget", de az eszkaláció rövid távon Teheránnak is jól jön, mivel a kialakult helyzet várhatóan csökkenti a rezsimre nehezedő belső nyomást és mozgósító erővel hat.
    

Worrall professzor szerint a legutóbbi időszak meglehetősen súlyos, részleges felkeléssé fajult zavargásai, amelyek valós problémává kezdtek válni az iráni rendszer számára, valószínűleg elnyugszanak.
    

Alex Waterman professzor, aki ugyancsak a Leedsi Egyetemen biztonságpolitikai kérdésekkel és a terrorizmussal összefüggő kutatásokat végez, pénteki helyzetértékelésében hangsúlyozta ugyanakkor, hogy jóllehet Irán bizonyosan nem hagyja válasz nélkül Kászim Szulejmáni megölését, valószínűtlen azonban a totális háború kirobbanása az Egyesült Államok és Irán között.
    

Waterman professzor szerint Irán szempontjából sokkal kívánatosabb útnak tűnik az Irakban és Afganisztánban lévő amerikai érdekeltségek elleni támadások végrehajtása, mint a hagyományos háborús eszkaláció.
    

Ian Shepherdson, az egyik legnagyobb londoni piaci elemzőház, a Pantheon Macroeconomics főközgazdásza pénteki elemzésében szintén azt a véleményét hangsúlyozta, hogy valószínűtlen a totális háború az Egyesült Államok és Irán között.
    

Shepherdson szerint ugyanis az iráni vezetésnek "jó eséllyel nincsenek öngyilkos hajlamai", így kétséges, hogy megkockáztat-e olyan lépéseket, amelyek például Teherán elleni amerikai légicsapásokhoz vezethetnek.
   
A szakértő szerint ugyanakkor a háború kockázata is elég ahhoz, hogy kockázati felár érvényesüljön az olajárakban, a magasabb olajárak viszont az olajfelhasználó gazdaságokban pótlólagos adóhoz hasonló hatást fejtenek ki.
   
A globális napi olajfogyasztás jelenleg hozzávetőleg 100 millió hordó, és ez azt jelenti, hogy minden öt dollárnyi áremelkedés éves szintre vetítve 183 milliárd dollárnyi pótlólagos adóval terheli az olajfelhasználó gazdaságokat; ez a globális hazai össztermék (GDP) éves értéknek 0,1 százaléka - fejtegette Shepherdson.
    

Hozzátette: az Egyesült Államok egyszerre hatalmas olajtermelő és olajfelhasználó, napi termelése 13 millió, napi fogyasztása 21 millió hordó.
    

Ebből akár az is következhetne, hogy az olajárak emelkedésének nettó hatása lassítja az amerikai gazdaság növekedését, de a legutóbbi tapasztalatok ennek éppen az ellenkezőjére utalnak, mivel az olajipar beruházási aktivitása erőteljesen érzékeny az olajárak változására már rövid távon is.
   
Amikor az olajárak 2014 és 2016 között összeomlásszerű mértékben csökkentek, az amerikai olajiparban végrehajtott beruházások értékének visszaesése nagyobb gazdasági kárt okozott az olcsóbb üzemanyagok jelentette lakossági reálbér-növekmény növekedési felhajtóerejénél, és az amerikai gazdasági növekedés üteme markánsan lassult. A 2018 első negyedével zárult három év olajár-emelkedése közepette ugyanakkor gyorsult az amerikai hazai össztermék növekedése a fogyasztói reálbérekre gyakorolt negatív hatás ellenére is - hangsúlyozta pénteki helyzetértékelésében a Pantheon Macroeconomics londoni főközgazdásza.

KALKULÁTORUNKKAL (csak kattints rá) MOST KISZÁMOLHATOD, HOGY:

- Mekkora az agyad a magyar átlaghoz képest?

- Mekkora lenne az ideális vérnyomásod?

- Mennyi pénzt kellene keresned, ha rendesen megfizetnék a tudásodat?