Mit mutat a varázsgömb? 11 magyar arany lesz az olimpián!
A PwC előrejelzése szerint az augusztusi nyári játékokon Nagy-Britanniát segítheti, hogy versenyzői Londonban, hazai szurkolók előtt szerepelhetnek az egyes versenyszámokban. A kutatás szerint ez akár héttel több medált is jelenthet a brit sportolóknak, mint amennyit az előző olimpián Pekingben sikerült nyerniük. A kínai csapat sem véletlenül érte el történetének legfényesebb eredményét pont a legutóbbi, saját rendezésű játékokon. Kína továbbra is a torna egyik legfontosabb szereplője lesz, az elemzés szerint a földrésznyi ország változatlanul kiélezett küzdelmet vív majd az éremtábla első helyéért az Egyesült Államokkal. Ezzel együtt várhatóan, a pekingi olimpiához hasonlóan az USA gyűjti be a legtöbb érmet a játékokon.
A dobogóra a PwC elemzése szerint Oroszország fér még majd fel, megelőzve a házigazda Nagy-Britanniát. Oroszország, sporthagyományainak köszönhetően még mindig rendre jobban teljesít, mint amire a modell alapjául vett gazdasági súly és populáció önmagában következtetni engedne. Az ellenpélda India, amely mind lakosságszáma, mind GDP-je alapján jól szerepelhetne, az elemzés szerint azonban az első harmincba sem fog beférni a maga 5-6 érmével. India sikertelenségének oka elsősorban abban keresendő, hogy a gyeplabda kivételével az országban nem népszerűek azok a sportágak, amelyek szerepelnek az ötkarikás játékok műsorán. (Ilyen kimaradó például a messze legnagyobb népszerűségnek örvendő krikett is.)
A PwC modellje szerint a fejlett, gazdaságilag erős európai országok (így Németország, Hollandia, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) várhatóan legutóbbi, pekingi eredményeik megismétlése közelében lesznek, teljesítményükben kevés elmozdulás valószínűsíthető a számítás alapján.
A PwC előrejelzése szerint a korábbinál jobban szerepel majd Japán és Brazília, utóbbi már nyilvánvalóan a 2016-os, hazai rendezésű olimpiára való felkészülésnek, és presztízskérdésnek is tekinti az eredményességet.
Jobb magyar szereplés várható
A volt szovjet blokk országai és a szovjet befolyási övezetébe tartozó országok viszonylagos jó teljesítménye leginkább a fényes múltból táplálkozik, ebben a régióban a sport (is) kiemelt politikai kérdés volt, így a sporthagyományok erős bástyákat jelentenek az utánpótlás számára is. Ezzel együtt ez a hatás egyre inkább elhalványul, és a korabeli sportsikerek olimpiáról olimpiára egyre kevesebb súllyal esnek latba az érembecslés összeállításakor. Hazánknak a huszadik hely megszerzését és tizenegy olimpiai érem elnyerését jósolja a nemzetközi felmérés. A PwC a 2004-es athéni olimpia előtt pontosan jelezte előre a magyar érmek várható számát (17 érem), a 2008-as pekingi – az utóbbi időszak egyik leggyengébb magyar szereplését hozó - olimpia esetében túlbecsülte azt (17 érem becslés szemben a 10 megszerzettel).
A PwC-modell becsült londoni éremszámai a 2008-as pekingi eredményekkel összevetve
Kattintson a nagytásért!
A PwC érem-előrejelző modellről
A PwC közgazdászainak elemzése szerint négy tényező befolyásolja szignifikánsan egy-egy ország olimpiai eredményességét. Az egyik legfontosabb a népességszám; minél nagyobb egy résztvevő ország lakosságszáma, annál valószínűbb, hogy több érmet ér el. A másik fontos tényező az átlagjövedelem szintje (vásárlóerő-paritáson kifejezett GDP/fő); a gazdasági fejlettség pozitívan befolyásolja a várható éremszámot. Az elemzésben súlyozzák azt is, hogy az adott ország része volt-e a szovjet érdekszférának, ezeken a helyeken ugyanis a többi országhoz képest aránytalanul nagy, kiemelt szerepe volt a sporttámogatásnak. Végül a modellben külön együtthatót alkalmaznak a hazai pályán szereplő, rendező ország várható eredményének megbecslésekor is. A PwC elemzői hozzáteszik, hogy ez a modell persze nem szentírás, és a tudományos igényű becslést az élet felülírhatja. Volt már olimpia, ahol sikerült pontosan megbecsülni az eredményességet, de olyan is, ahol az előzetes számok mást mutattak, mint ami a tényleges eredmény lett. Mint mondják, Dávid néha legyőzheti Góliátot…
