Mitől lett jobb a vártnál a japán GDP adat?
A vártnál gyorsabb javulást a hazai kereslet szintén vártnál gyorsabb növekedése okozta, de a kormányzati támogatások stratégiaváltása és a folytatódó, erős defláció miatt közgazdászok rövidesen lassulásra számítanak.
A tavalyi naptári évben a japán GDP 5,0 százalékkal csökkent 2008-hoz képest - az elemzők várta 6 százalékos visszaesés helyett -, és így még hajszállal felülmúlta a kínai GDP tavalyi értékét. Elemzők korábban arra számítottak, hogy Kína Japán helyébe lépett tavaly, mint a világ második számú gazdasága.
A japán kormány számítása szerint a japán GDP értéke tavaly 5,085 billió dollár volt, a kínai GDP értéke pedig 4,909 billió. A kínai statisztikai hivatal szerint a kínai GDP tavaly 8,7 százalékkal 4,911 billió dollárra nőtt. A most felülvizsgált, korábbi japán statisztika szerint a japán GDP 2008-ban 4,910 billió dollár volt.
Japánban a lakossági fogyasztás a várt 0,3 százalék helyett 0,7 százalékkal nőtt az utolsó negyedévben, gyorsabban a harmadik negyedévi 0,6 százaléknál is. A vállalati beruházások 1,0 százalékkal gyarapodtak az előző negyedhez képest - először nőttek negyedévről negyedévre 2008 első negyede óta -, de ez az ütem elmaradt a várt 1,5 százaléktól.
Időközben ugyanis az új japán kormány megváltoztatta prioritásait: a közmunkák helyett jobban igyekszik támogatni a lakossági fogyasztást, de ennek hatása hosszú távon kétséges, mert a japánok nagy előszeretettel takarékoskodnak. A hazai kereslet az utolsó negyedévben 0,6 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez - hét negyedéve először volt pozitív hozzájáruló -, azonban a stratégiaváltás miatt ez az újsütetű szerepe nem ígérkezik tartósnak, és a kormányzati eladósodás már amúgy is korlátozza a további ösztönzést.
Az új japán kormány elődjénél kevésbé bírálja a japán központi bankot, de szakértők szerint még ha bírálná is, a banknak már régóta nincs lehetősége többet segíteni hagyományos eszközökkel, mivel a nullánál kisebb szám nincs.
Egészen pontosan: a Bank of Japan 2008. december 19-én 0,1 százalékra mérsékelt irányadó kamatcélját 0,3 százalékról, azaz két és fél év után gyakorlatilag visszatért a zérókamat-politikához.
