Most jöttek rá! A közösségi közlekedést magas költségek, alacsony hatásfok jellemzi
Az NGM, az újjászervezésben érintett fő területekről szóló sorozatában a magyar közösségi közlekedést elemzi. Az MTI-hez eljuttatott dokumentum leszögezi: a közösségi közlekedés hatékony szervezése kulcsfontosságú eleme az életminőség alakulásának; Magyarország előnye, hogy európai viszonylatban sűrű közlekedési hálózattal rendelkezik, ami jelentős gazdasági előnyöket jelenthet. Az ágazat finanszírozásáról szólva a tárca kitér arra, hogy a közösségi közlekedés a magyar GDP 7-9 százalékát adja.
Magyarország a 2011-es költségvetésben szigorúan közösségi közlekedésre 240,2 milliárd forintot költ, ebből a vasút 181, 2 milliárd forinttal, a Volán 27 milliárd forinttal, a BKV 32 milliárd forinttal részesedik. Ezek az összegek nem tartalmazzák a Közlekedési Operatív Program önrészeit, az egyes társadalmi csoportok utazási kedvezményeit - a fogyasztói árkiegészítés 2011-ben 109 milliárd forint -, a 4-es metró építését, amely 27,68 milliárd forint és a közösségi közlekedés akadálymentesítésére fordítandó 1,13 milliárd forintot.
Az elemzés megjegyzi, hogy bár a legtöbb OECD-tagországban hasonló jellegű gondok merülnek fel, és a közösségi közlekedés a klasszikus mikro-ökonómiai értelemben csak veszteséges lehet, ez nem jelenti azt, hogy bizonyos ágazatai nem lehetnek nyereségesek. A vasútról szólva az NGM kiemeli: Magyarországé Európa egyik legsűrűbb, egyben egyik legelavultabb vasúti hálózata, a járműpark elavult; a vasúti jegyrendszer pedig nem teszi lehetővé a konkrét utazási információk gyűjtését: mekkora egyes vonalak, járatok kihasználtsága, milyen az utasok kedvezmények és korcsoportok szerinti összetétele.
Probléma az is, hogy hiányoznak a P+R parkolók, közlekedési csomópontok, ahova a Volán és a vasút "átadná" egymásnak az utasokat. A MÁV-csoport 2011-ben 173,4 milliárd forint - személyszállítási költségtérítésre és pályahálózat fenntartásra - közvetlen állami forráshoz jut; az elmúlt tíz évben több alkalommal részesült plusz juttatásban a költségvetési törvényben tervezetthez képest. A vállalatcsoport hitelállománya 2010. december 31-ére 291,16 milliárd forintra nőtt. A dokumentum aláhúzza: a MÁV-csoportot 24 cég alkotja, dolgozói száma valamivel több, mint 40 ezer fő.
A Volán társaságok járműparkja jelentősen elöregedett, motorparkjuk csak részben felel meg az EU követelményeknek - olvasható az elemzésben, amely szól arról is, hogy az 59 cég 2011-ben 27 milliárd forint költségvetési forráshoz jut; a menetrend szerinti helyközi és helyi tömegközlekedést ebből 36 társaság bonyolítja, naponta 77 ezer járattal több mint 3,9 millió utast szállítanak. A cégcsoportnak 12 árufuvarozást, szállítmányozást és logisztikai szolgáltatást végző társasága is van. A BKV 2011-ben 32 milliárd forintos "normatív" támogatást kap a költségvetésből, Budapest ezen felül 2011-től további 19 milliárd forint "támogatást kér" - rögzíti az NGM.
Megjegyzi: a bevételek 51 százaléka valamilyen állami támogatásból származik. A főváros 2010-ben 3,7 százalékban járult hozzá a BKV büdzséjéhez a jegyár bevételeihez viszonyítva; a működési költségek majdnem felét, 46,7 százalékát a bérek adják. A BKV-nak a bankok felé közel 77 milliárd forintos a hitelállománya, a folyó fizetési probléma 25-30 milliárd forintra tehető. A cég 2010-ben a költségvetési törvényben előirányzott 32 milliárd forintos "normatív" támogatáson felül 17,5 milliárd forint plusz támogatást kapott - az utolsó 7,5 milliárdos részletet decemberben utalták át - a zavartalan működés érdekében. (MTI)
