Munkaerő-vándorlás Magyarországon és Nyugaton
A magyarországi Hay Group iroda adatai szerint a tavaly még mindig recesszióban lévő Magyarországon a 2011-es 13%-ról 2012-ben 12%-ra csökkent a fluktuáció, ráadásul ezen belül alig 6%-ot tesz ki az önkéntes eltávozás. Idén sem várható nagy változás, hiszen a növekedési ütem idén sem lesz magas (szeptemberben az MNB 0,7 százalékot várt), s a foglalkoztatottság növekedése a közmunkás-szegmens erősödésének köszönhető, amelynek tagjai nem változtatnak aktívan munkahelyet.
Első körben a vállalati vezetők, vezető beosztású munkavállalók elvándorlására lehet majd számítani. A vezetők bére ugyan magyar viszonylatban magasnak számít, de még mindig csak 55-60 százalékát éri el a megfelelő nyugati béreknek. Viszont képzettségük és nyelvi tudásuk miatt más piacokon is megállják a helyüket. A vállalatvezetési változások is segítenek az elvándorlás felerősödésében. A multinacionális vállalatok központosítják a döntéshozó funkciókat, így a kisebb országokban kevesebb vezetői munkahely maradhat.
Európa: a növekedés beindulásával jelentősen megnő majd az elvándorlás is
Az európai cégek viszont masszív munkavállalói elvándorlással szembesülhetnek a következő három évben, ahogy a gazdasági és a munkaerőpiaci feltételek javulnak. Mindez jelentős potenciális költségként jelentkezhet a cégeknél, hiszen évekig képzett tehetségeket és kulcsmunkavállalókat veszíthetnek el.
A tanulmány szerint a fluktuáció 2014-től gyorsul majd fel, amikor a régió gazdaságai kezdenek magukhoz térni. A fluktuáció első körben az információs és telekommunikációs (ICT) vállalatokra, valamint a szakértői szolgáltatásokat nyújtó és az egészségügyi/gyógyszeripari vállalatokra lesz jellemző. A kiskereskedelmi ágazat az előrejelzések szerint 2016-tól fog a jelenséggel szembesülni, amikortól az egyéni fogyasztás is fellendül.
A relatív stagnálás évei után a tehetségek fluktuációja új csúcsokra érhet Európában – állapítja meg az a tanulmány, amelyet a Hay Group menedzsment tanácsadó és a Centre for Economics and Business Research (Cebr) készített az elmúlt hónapokban. A fluktuáció 2016-ban 18,7 százalékon fog tetőzni Európában, ahol 39 millió munkavállaló hagyhatja el jelenlegi alkalmazóját. Ez masszív, 9,4%-os növekedést jelent a 2012-es adathoz képest! (A fluktuációs ráta az adott évben munkahelyét elhagyó munkavállalók százalékos értékét jelenti.)
“Az elmúlt években a gazdasági válság, az állami befektetések visszaszorulását eredményező költségvetési szigor és az eurozóna krízise az egész régióban visszafogta a munkavállalói fluktuációt” – magyarázza Ben Hubbard, a Hay Group igazgatója. „Azonban az elégedetlen, felgyűlt frusztrációkkal küszködő munkavállalók most már jelentős kockázati tényezőt képviselnek. Ahogy a gazdaság magára talál és a munkaerőpiaci feltételek javulnak, ők alternatív megoldásokat fognak keresni, amelynek eredményeképpen korábbi munkáltatóiknak megnövekedett toborzási költséggel és kulcsmunkakörök megüresedésével kell szembesülniük.”
A Felszállásra készülődve című tanulmány világszerte 19 ország 700 millió munkavállalójának adataira támaszkodik, és egy olyan makroökonómiai modellen alapul, amely a munkavállalói fluktuáció fő tényezőit elemzi. Az elmúlt évek adatait és az előrejelzéseket megtekintve jól látszik, hogy ahol magasabb gazdasági növekedés várható, ott a fluktuáció is nagyobb lesz. Az alábbi ábrán a globális fluktuáció előrejelzése látható.
A alacsonynak tűnő európai adat a világ többi részéhez képest alacsonyabb gazdasági növekedéssel van összefüggésben.
Az európai munkavállalók a kijáratot keresik
Európában a munkavállalók száma jövőre éri el a 2008-as szintet, azonban a fluktuáció csak 2018-ra ér el oda, ahol a válság előtt volt. Az alábbi grafikon a munkavállalók számának és a fluktuációnak az alakulását mutatja.
Kétütemű fluktuáció növekedés Európában
A legmagasabb fluktuációs ráta Oroszországra lesz jellemző, ahol a kormányzat által támogatott ipari tevékenység és a gáz- és olajipar egészen 28%-ig húzza majd fel az elvándorlást. A munkavállalói elvándorlás a gazdasági motornak számító Németországot érinti először (2014-ben), Oroszország és Lengyelország, valamint az Egyesült Királyság lesz a következő 2015-ben. Az eurozóna válságban szenvedő és ezáltal költségvetési szigor által sújtott országai egy ideig még nem fognak a fluktuáció jelentős növekedésével szembesülni. Franciaország és Spanyolország a csúcspontot 2016-ban, Olaszország pedig 2018-ban fogja elérni.
