Nagy fordulatot hozhat Franciaország balra tolódása
A szakértő hétfőn az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a baloldalnak a szenátusban már többsége van, megszerezte a megyék és a nagyvárosok többségének irányítását is, majd májusban a szocialisták jelöltjét választották köztársasági elnökké. Ez a helyzet - mondta Fejérdy Gergely - legközelebb 2014-ben változhat, amikor európai parlamenti és helyhatósági választásokat tartanak az országban.
A franciaországi baloldali fordulat következtében Párizs az euróövezet válságának megoldásáért a megszorítások helyett a növekedést ösztönző politikára építhet - mutatott rá. Mint mondta, ezzel kapcsolatban azonban egyelőre semmilyen konkrét terv nem ismert, a májusi elnökválasztás győztese, Francois Hollande erre eddig nem tért ki. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy Franciaország hogyan reagál a politikai uniót előrevetítő német javaslatokra - mondta az elemző.
Hozzátette: a francia államfő mindenesetre "elkötelezett európai", Jacques Delors francia politikus, az Európai Bizottság korábbi elnökének tanítványa. A vasárnapi parlamenti választás eredménye megerősítette azt a felállást - hangsúlyozta -, amelynek értelmében két nagy párt, a jobbközép Népi Mozgalom Uniója, valamint a baloldali Szocialista Párt és szövetségesei uralják a francia közéletet. A szélsőjobb azonban 25-26 év után ismét bejuthat a parlamentbe, de csak egy-két képviselői helyet szerezhet - mondta. Hozzátette: a vasárnapi eredménnyel a Nemzeti Front (FN) megerősítette harmadik helyét a pártok között.
Úgy fogalmazott, a jobbközép képtelen volt a szélsőjobboldali szavazókat magához vonzani, és korábban ez lehetett Nicolas Sarkozy volt államfő vereségének is az oka. Arra is kitért, hogy a Szocialista Párt képes lehet egyedül abszolút többséget szerezni a választások második fordulójában, ha azonban ez nem sikerülne, a zöldekkel, vagy rosszabb esetben a szélsőbaloldallal foghat össze a kormányzásért. Mint mondta, az eredmény nem meglepő, hiszen amióta 2001-től az elnökválasztás után közvetlenül rendezik a parlamenti választásokat, az elnökválasztás eredménye határozza meg a parlamenti eredményeket is.
Azért is alakították ki ezt a rendszert, hogy egy esetlegesen eltérő pártállású államfő és kormány ne akadályozza egymás munkáját - közölte. Szokatlanul alacsony részvétel mellett a baloldali pártok nyerték meg a francia nemzetgyűlési választások első fordulóját. A becslések szerint a Francois Hollande államfőt támogató parlamenti baloldal 47 százalékot ért el. A kormánykoalícióban részt vevő Szocialista Párt és hagyományos szövetségese, a Zöldek 40 százalékot, az elnököt támogató, de a kormányból kimaradt radikális Baloldali Front pedig 7 százalékot kapott. Az ellenzékbe szoruló jobbközép Népi Mozgalom Uniója 35,4, a szélsőjobboldali Nemzeti Front 13,4 százalékot, a centrista Modem pedig 1,5 százalékot kapott. (MTI)
