Nagyon bízik Magyarországban a piac - tovább esik a CDS-felár
Az egyik vezető citybeli adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision pénteki kimutatása szerint a magyar államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető határidős piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) díja az aznapi londoni kereskedésben 291 bázispont körül mozgott, és már az előző esti zárásban is 300 bázispont alatt volt, 294,2 bázisponttal.
Egy hónapja, január első hetében még 400 bázisponthoz közeli magyar CDS-árazásokat mértek a londoni piacon. A CMA szakelemzői az MTI-nek pénteken Londonban elmondták, hogy a magyar CDS-ügyletek díjszabása legutóbb tavaly november 8-án járt 300 bázispont - vagyis 10 millió euró magyar szuverén adósságra számolva 300 ezer euró - alatt.
A péntekre kialakult árazás azt jelenti, hogy a magyar szuverén adósságtörlesztési leállás kockázatára biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők jelenleg valamivel több mint 290 ezer euró éves díjat kérnek középárfolyamon minden 10 millió euró magyar államadósság után a befektetőktől az irányadó ötéves futamidőre.
A magyar CDS-kontraktusok így most 100 ezer euróval olcsóbbak, mint egy hónapja. A CDS-tranzakciók árazásai azt jelzik, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az adott szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának távlati rizikóját.
A CMA számítási modellje szerint a jelenlegi magyar CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac 18 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Magyarország mint szuverén adós törlesztésképtelenné válását ötévi távlatban. A valószínűségi modell a leggyengébb pénzügyi helyzetben lévő, súlyos adósság- és államháztartási gondokkal küszködő euróövezeti tagállam, Görögország esetében ugyanerre - szintén ötéves időtávlatra szóló, halmozódó kockázati számítási módszerrel - éppen 50 százalék alatti esélyt mutat a jelenlegi görög CDS-árazás alapján.
A piac Görögországot e mérce szerint majdnem háromszor kockázatosabb adósnak tartja Magyarországnál, és csaknem akkora eséllyel árazza azt a halmozott kockázatot, hogy Görögország öt éven belül törlesztésképtelenné válik, mint azt a lehetőséget, hogy nem. A CMA DataVision nemrégiben közölt 2010-es évzáró törlesztéskockázati listáján - amely a decemberi utolsó CDS-árazások alapján sorolta be az egyes szuverén adósokat - Görögország a világ legkockázatosabb adós országaként fejezte be a tavalyi évet, megelőzve Venezuelát.
Görögország az egyetlen euróövezeti tagország, amelyre nem befektetési ajánlású - a piaci zsargonban "bóvlinak" nevezett - adósosztályzatokat tartanak érvényben a hitelminősítők. A magyar kormány e hónapra várt költségvetés-szerkezeti reformcsomagjának összetételére több nagy londoni befektetési és elemző ház szakértői dolgoztak ki általuk lehetségesnek tartott forgatókönyveket.
A BNP Paribas bankcsoport befektetési elemzői múlt héten közzétett forgatókönyv-csokrukban számításaikat olyan modellre alapozták, amelyben a konszolidációs intézkedéscsomag 70 százalékát adnák a szerkezeti jellegű kiadáscsökkentések, a bevételnövelő intézkedések zöme pedig új "zöld adókból" eredne. Egy ilyen csomaggal a BNP Paribas szakelemzői szerint az idén a hazai össztermék 3 százaléka alá, 2012-ben pedig 1,5 százaléknál is kevesebbre lehetne csökkenteni az államháztartási hiányt.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális befektetési kutatórészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) elemzői szerint a hosszú távú költségvetési kilátások szempontjából az lenne a legkedvezőbb, ha a magyar kormány az alkotmányban szabna felső korlátot a közadósság-rátára a hazai össztermék (GDP) 60 százalékán - vagyis az euróövezeti felvételhez meghatározott maastrichti felső tűrési szinten -, mert ez rögzítené megfelelő erővel a költségvetési politikát. A cég szerint a magán-nyugdíjpénztári vagyon zömének állami kezelésbe vételéből eredő egyszeri adósságcsökkentés előnyei rövid életűnek bizonyulhatnak egy ilyen erőteljes költségvetés-politikai rögzítő tényező nélkül. (MTI)
