Nagyon komoly lépéssorozatot válthat ki a krími referendum

„Lesz egy válasz magára a referendumra is. Továbbá, ha nem lesz jele (az orosz kompromisszumkészségnek), hétfőn nagyon komoly lépések sorozata indul majd Európában és itt is” - mondta Kerry szenátusi meghallgatásán. Az amerikai diplomácia vezetője ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ezeket, a szankciókat is magukban foglaló ellenlépéseket diplomáciai tárgyalások útján el lehet majd kerülni.

Kerry csütörtökön ismét telefonon egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel abban állapodott meg, hogy pénteken Londonban folytatják a párbeszédet az ukrajnai helyzetről.

Az Európai Parlament ezzel párhuzamosan egy határozatában agressziónak és a nemzetközi joggal ellentétesnek minősítette a krími orosz inváziót, valamint törvénytelennek nevezte a vasárnap tartandó népszavazást. Az EP figyelmeztetett, hogy Oroszország lépései fenyegetik az Európai Unió biztonságát, és arra szólította fel Moszkvát, hogy azonnal vonja ki csapatait Ukrajnából.

Az orosz gazdasági miniszterhelyettes ugyanakkor azt mondta, hogy Moszkva az esetleges amerikai és EU-s szankciókkal arányos ellenintézkedéseket hozhat azok bevezetése esetén. „Készen állunk minden eshetőségre. Viszonzunk minden lépést” - jelentette ki Alekszej Lihacsov. Hozzátette: minisztériuma reméli, hogy az Egyesült Államok és az EU szankciói politikaiak, nem pedig gazdaságiak lesznek. „Szeretném remélni, hogy ha az Európai Unió szankciókat is léptet érvénybe, azok nem fogják korlátozni az üzleti együttműködést” - mondta.

Angela Merkel német kancellár ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy Moszkva saját magának árt, ha nem változtat politikáján. Merkel a német törvényhozás alsóházában mondott beszédében hangsúlyozta: az orosz vezetés visszatért a 19. és a 20. század hatalmi politikájához, amivel veszélyezteti a nemzetközi stabilitást. Ezért egységesen és határozottan fel kell lépni Oroszország ellen, a fegyveres erő alkalmazása azonban szóba sem jöhet - jelentette ki a német kancellár.

Moszkva ezzel párhuzamosan hat Szu-27-es vadászgépet és három katonai teherszállító repülőgépet telepített a mind Ukrajnával, mind Oroszországgal határos Fehéroroszország területére, válaszul arra, hogy amerikai vadászrepülőket küldtek Lengyelországba és a Baltikumba.

Az ukrán parlament eközben azt kérte az ENSZ-től, hogy az haladéktalanul foglalkozzon a Krímben kialakult helyzettel, ahol Oroszország durván megsérti a nemzetközi jog alapvető, az ENSZ Alapokmánya által rögzített elveit. A törvényhozás által elfogadott határozat azzal indokolja a kérést, hogy az ukrán hatóságok és a hadsereg visszafogottsága, illetve a békés rendezésre irányuló erőfeszítések ellenére a Krímben gyorsan romlik a helyzet az orosz fegyveres erők és a Fekete-tengeri Hadiflotta fellépése miatt.

„Gyakorlatilag Ukrajna elleni nem provokált agresszióról és a szuverén ország területének annektálására irányuló kísérletről van szó Oroszország részéréről” - áll a parlament állásfoglalásában.

A kijevi törvényhozás a nap folyamán egy Ukrán Nemzeti Gárda nevű fegyveres alakulat létrehozásáról szóló törvényt is elfogadott. A 60 ezer fős gárdát a belügyminisztériumnak alárendelt egységekből hozzák létre, és az lesz a feladata, hogy megvédje az országot és a polgárokat a bűnözőktől, a külső és belső agressziótól.

A szakadár krími hatóságok ezalatt nem kívánatos személyekké nyilvánították Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnököt, illetve Vlagyimir Klicsko és Oleh Tyahnibok kijevi pártvezetőket, továbbá a „banderista (a nacionalista Sztyepan Bandera nevével fémjelzett) ideológia minden hordózóját”. Az ezt tartalmazó parlamenti nyilatkozat azt is kimondta, hogy „a fenyegetések és provokáció ellenére” a Krímben megtartják a március 16-i népszavazást. (MTI)