Bankbetét helyett - Ne maradjon le a magyar osztalékról, akár 6% feletti osztalékhozam
Ha osztalékról van szó, mindenképp érdemes megvizsgálni, hogy az adott értékpapír mekkora osztalékhozamot tud felmutatni. Osztalékhozam számításnál az osztalék mértékét a részvény árához viszonyítjuk: ha 5$ osztalékot fizet egy 100$-os részvény, akkor ez azt jelenti, hogy 5% az osztalékhozam benne.
Osztalék nemzetközi viszonylatban:
Nemzetközi szinten trendszerű, és megszokott, hogy egy amerikai befektető a nyugdíjára gondolva osztalékot fizető részvényeket vásárol, nem pedig állampapírt. Ezt azért teszi, mert az osztalékhozam magasabb, mint egy állampapír hozama. Számára az árfolyammozgás másodlagos, őt a minden évben esedékes osztalék érdekli. Tudja, hogy hosszú távon a vállalatok árfolyama nő, és ha e mellette az osztalék hozama is magasabb, mint az állampapír hozama, akkor nem kérdés, hogy mit választ. Amerikában kifejezett trend, hogy tartós befektetésnek osztalékot fizető vállalatok részvényeit vásárolják.
Mi a helyzet Magyarországon?
Ahogy a grafikon is mutatja Magyarországon az utolsó 3 évben jelentősen csökkentek a kamatok, az osztalékok területén pedig általános tendencia az évről-évre magasabb osztalék kifizetése. Ebből kifolyólag egyre lényegesebb kérdéssé tud válni az osztalékhozam. Az osztalékot fizető magyar vállalatok esetén nem számít egyedinek a 2-3%, vagy a fölötti osztalékhozam. Jelenleg hazánkban a „kockázatmentes hozam”, vagyis a bankbetétek, és az állampapírok 3%, vagy az alatti hozammal bírnak éves szinten, így a szintén 3% körüli osztalékhozam igencsak vonzó tud lenni a befektetők körében. Természetesen ehhez még hozzájön az esetleges árfolyamnyereség. Az ide évben szárnyalásnak indultak a magyar papírok. Az ANY, a Graphisoft Park, a Richter, az ÉMÁSZ, és a MOL az ide évben megközelítőleg 30%-ot emelkedtek. Az a befektető, aki év elején az OTP papírokat preferálta, az ma már nagyon közel áll a 60%-os árfolyamnyereséghez.
Kik, miért, és mikor fizetnek osztalékot?
Az osztalékfizetés főleg a pénzügyi, gáz és energia szolgáltatókra, továbbá a telekommunikációs szektorra jellemző. Ez részben azért van, mert ezekben a szektorokban többnyire már leosztott a piac. Előfordul, hogy amikor nagyobb kiadás van egy vállalatnál, hagyományait megszakítva nem fizet osztalékot. Ez történt 2001-ben is, amikor a Magyar Telekom felvásárolta a MakTel-t, Macedónia vezetékes és mobilszolgáltatóját. Ebben az évben nem fizetett osztalékot, mivel nem másra, mint a felvásárlásra költötte a nyereségét. Egyes esetekben egy ilyen döntés a részvényárfolyamra akár pozitívan is hathat, mivel a piaci szereplők jogosan gondolhatják azt, hogy az adott beruházás, vagy felvásárlás a jövőben meg fog térülni. Amikor már leosztottá válik a piac, és már nem tud terjeszkedni az adott vállalat, akkor a nyereségét osztalékként szétosztja a befektetők között. Ez az egyik oka lehet annak, hogy egyes cégek fizetnek, mások pedig nem fizetnek osztalékot. Arra, hogy osztalékfizetésre legyünk jogosultak, nem elég, ha 1 nappal az osztalékfizetés napja előtt megvesszük a kiszemelt részvényt. Ennek van egy többnapos lefutási ideje. Bővebb információért vegye fel velünk a kapcsolatot.
Mi a trend?
Megfigyelhető a kockázatmentes hozamnál magasabb osztalékot fizető papírokban, hogy az osztalék kifizetése előtt rendre 1-2 hónappal a forgalom már kezd élénkülni, és az árfolyam is kezd emelkedni. Mivel az, aki megveszi, értelem szerűen megkapja az osztalékot, és nem mindegy, hogy egész évben az övé volt, vagy pedig csak abban a pár hónapban volt a birtokában. Azért is érdemes most ezzel foglalkozni, mert májustól júniusig aktuálisak a magyar osztalék-kifizetések.
Kíváncsi, hogy melyik az utolsó kereskedési nap a BÉT-en, amikor még 2014. évi osztalékra jogosító magyar részvényeket lehet vásárolni? Vegye fel a kapcsolatot munkatársunkkal.
