Nem akar kamatot csökkenteni a lengyel jegybank
Belka, aki jövő év júniusáig lesz a jegybank elnöke, a múlt héten beiktatott nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) kormányának gazdasági programját illetően nyilatkozott a portálnak. A PiS politikusai célozgattak arra, hogy a jegybank többet is tehetne a gazdaság élénkítéséért, a növekedés ösztönzésére.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy gazdaságilag megalapozott-e az alapkamat a PiS által kilátásba helyezett csökkentése, Belka elmondta: "nyugalmat és egy kis gondolkodást" javasolna a témában. Szerinte nem zárható ki, hogy az utóbbi hónapok deflációját december folyamán enyhe infláció válthatja fel, így a reálkamat mintegy 1,5 százalékkal, talán többel is csökken.
Belka kétségét fejezte ki, hogy az alapkamat tervezett 25 bázispontnyi csökkentése jelentős hatással lenne a lengyel költségvetési hiányra, mivel a kamatkiadások alakulása "a globális pénzpiacoktól is függ".
Az adóbehatjásnak a PiS által kilátásba helyezett nagyobb hatékonyságáról szólva, Belka kizárta, hogy ez a következő években a tervezett 50 milliárd zloty (mintegy 11,7 milliárd eurót) bevételi többletet hozhatna a lengyel költségvetésnek. Belka 20 milliárd zlotyval nagyobb adóbevételt tart reálisnak, ám azt is csak több év elteltével látja elérhetőnek.
Henryk Kowalczyk, a PiS tárca nélküli minisztere, az Állandó Miniszterelnöki Tanács elnöke, november elején úgy értékelte: a hatékonyabb adóbehajtás és a nagy szupermarketek, valamint a bankok megadóztatása már jövőre 15-20 milliárd zloty (mintegy 3,5-5,7 milliárd eurót) bevételt hozhat az állami költségvetésbe.
Belka a lehető legrosszabb megoldásnak tartja a PiS által tervezett intézkedések egyidejű bevezetését, amelyek között egyaránt felmerül a multinacionális cégek megadóztatása, a banki garancialapba befizetett járulékok emelése, valamint a devizahitelek zlotyra való kedvezményes átváltása.
Marek Belkán kívül a lengyel monetáris tanácsnak kilenc rendes tagja van, közülük nyolcnak 2016-ban lejár a mandátuma. Helyükre hármat az új parlament alsóháza, hármat a felsőház, kettőt pedig Andrzej Duda köztársasági elnök jelöl ki. (MTI)
