Nem számít a Hormuzi-szoros lezárására a Fitch
A legnagyobb európai hitelminősítő szakelemzői szerint Iránnak egyrészt "gyakorlati nehézségeket okozna", hogy a Hormuzi-szorost fizikailag, ténylegesen elzárja, másrészt egy ilyen lépés a nemzetközi megtorlás kockázatával jár, és ezért Teherán csak "utolsó lehetséges eszközként" próbálkozna meg a "világ legfontosabb olajszállítási átereszének számító hajózási útvonal" lezárásával.
Fitch Ratings szerint azonban ha ez mégis bekövetkeznék, akkor az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) olajexportőr országai közül Abu Dhabi lesz a legjobb helyzetben ahhoz, hogy nyersolajának jelentős részét továbbra is exportálni tudja. A hitelminősítő szerint ugyanis az év második felétől várhatóan teljes kapacitással üzembe áll az ország Habshan-Fujairah olajvezetéke, amely napi 1,5 millió hordó nyersolaj továbbítására alkalmas.
Ez lehetővé tenné, hogy Abu Dhabi - amelynek egy főre jutó szénhidrogén-készlete a második legmagasabb a világon - olajtermelésének kétharmadát, jelenlegi nettó olajexportjának pedig hozzávetőleg a háromnegyedét továbbra is el tudja szállítani a Hormuzi-szoros kikerülésével. Szaúd-Arábiának - amely jelenleg napi 9,3 millió hordó olajat hoz felszínre - már most is van vezetékes hozzáférése a vörös-tengeri terminálokhoz, és az ország ezen a napi 5 millió hordós kapacitású vezetéken teljes kitermelésének több mint a felét tudná exportálni.
Szaúd-Arábia olajexportjának és olajtermelésének azonban így is nagyobb hányada rekedne az országon belül, mint Abu Dhabi esetében, ha a Perzsa-öblön át nem lehetne elszállítani a szaúdi exportolajat - áll a Fitch Ratings csütörtöki elemzésében. A hitelminősítő kiemeli azt is, Kuvait teljes olajexportja a Hormuzi-szoroson halad át. A Hormuzi-szoros tartós iráni lezárásával mindazonáltal londoni stratégiai elemzők sem számolnak.
A legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóintézet, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított, éppen e héten ismertetett 500 oldalas idei elemzés (Military Balance 2012) szerint Irán az ellene irányuló fellépésekre válaszul megkísérelheti lezárni a Hormuzi-szorost, amelyen a világ nyersolajtermelésének 20 százaléka halad át.
Az iráni erők például aknazárat telepíthetnek a tengeri átjáróba, hajók ellen bevethető rakétákat használhatnak, vagy tengeralattjárókról megtorpedózhatják az áthaladó kereskedelmi hajókat. A londoni hadászati kutatóműhely szakértőinek véleménye szerint azonban ez csak átmeneti fennakadásokat okozhat a hajóforgalomban, mivel az Egyesült Államok és szövetségesei jelentős haditengerészeti egységeket állomásoztatnak a térségben, és ezek gyorsan ismét meg tudnák nyitni a Hormuzi-szorost.
Más nagy londoni házak szerint azonban az iráni atomfegyver-fejlesztéssel kapcsolatos nemzetközi konfliktus esetleges eszkalálódásának ára az olaj meredek drágulása lenne. Az egyik legnagyobb citybeli befektetési csoport, a Barclays Capital nyersanyagpiaci szakértőinek minapi becslése szerint a konfliktus kiéleződése esetén az idei harmadik és negyedik negyedévben 140-150 dolláros negyedéves olajárátlagok sem zárhatók ki. Ez 2012 egészére a globális alaptípusnak tekintett Brent olajkeverék esetében 135 dollár körüli átlagárat jelentene, vagyis mintegy 20 dollárral magasabbat a Barclays Capital jelenlegi alapeseti prognózisában szereplő idei Brent-átlagnál. (MTI)
