Nem tetszik az EU-nak a magyarországi áfa-visszatérítés szabályai

Az uniós tagországok szinte mindegyikét érintő, összesen több tucat szabálysértési eljárást bejelentve az Európai Unió végrehajtó testülete a magyar kormányhoz intézett figyelmeztetést azzal a hiányossággal indokolta, hogy az áfa-törvény szerinti azonnali visszaigénylési lehetőség a gyakorlatban nem érvényesíthető olyan esetekben, amikor olyan számla után keletkezik a levonható áfa, amelyet az adózó még nem egyenlített ki.

A Pénzügyminisztériumban az MTI-nek elmondták, hogy várják az írásos indoklást, azt követően alakítják majd ki álláspontjukat a kérdésben. Brüsszel szerint a magyar szabályozás sérti az áfa-rendszer semlegességének elvét, amelyet nemrégiben az Európai Bíróság is megerősített. A magyar áfa-törvény értelmében az adóalanyok választhatnak, hogy az áfa-különbözetet (amely abból adódik, hogy egy adómegállapítási időszakban a levonható áfa összege meghaladja a fizetendő áfát) átviszi a soron következő adó-megállapítási időszakra vagy kéri annak azonnali visszatérítését - emlékeztetett a végrehajtó testület.

Az olyan beszerzésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa tekintetében azonban, amelyek pénzügyi teljesítése még nem történt meg, az áfa-különbözet nem igényelhető vissza. "Ennek következtében azok az adóalanyok, akiknek adóbevallásában rendszeresen szerepel többlet, gyakorlatilag kénytelenek az előzetesen felszámított áfa-különbözetet a következő adómegállapítási időszakra átvinni" - fogalmazott a bizottság közleménye.

"A magyar szabályozás következtében azokban az esetekben, amikor az előzetesen felszámított áfa összege meghaladja a levonható áfa összegét, így például olyan időszakokban, amikor jelentős beruházásra kerül sor, az adóalanyok áfa-terhei növekednek. Mivel az áfa-visszatérítés feltétele a beszerzésre vonatkozó kifizetés teljesítése, az adóalanyok arra kényszerülhetnek, hogy a visszaigényelhető áfát továbbvigyék a soron következő adó-megállapítási időszakokra" - fejtette ki a brüsszeli testület.

A bizottság egy másik eljárás keretében hivatalos figyelmeztetést küldött Magyarországnak amiatt, hogy a budapesti nemzetközi repülőtéren korlátozzák a saját földi kiszolgálásuk ellátására jogosult szolgáltatók és légifuvarozók számát. A brüsszeli testület úgy ítélte meg, hogy ezek a korlátozások nem bírnak jogilag kötelező erővel, és nem használhatók fel új szolgáltatók belépésének megnehezítésére vagy a repülőtéren már jelen lévő szolgáltatók kiszorítására.

Szerepel hazánk azon 21 tagállam között is, amelyet a vasúttársaságok közti versenyt szabályozó uniós szabályok végrehajtásában mutatkozó hiányosságok kiigazítására kértek. A bizottság nem részletezte, hogy mely tagországoknál pontosan milyen problémát lát, de a legjellemzőbb hiányosságok között említette az infrastruktúra irányítása és a társaságok működtetése közti nem kielégítő függetlenséget, a költségcsökkentés, illetve a közvetlen költségeken alapuló tarifarendszer ösztönzésének hiányát, illetve a versenyproblémák rendezéséhez megfelelő hatáskörrel rendelkező független szabályozótestület létrehozásának elmaradását.

Az Európai Bizottság egyik fő feladata, hogy figyeljen arra: betartják-e az EU-tagországok az uniós joganyagban szereplő szabályokat. A csütörtökön bejelentett szabálysértési eljárások főleg az adóügyek, a közlekedés, a pénzügyi szolgáltatások, a szakképzettségi előírások, a környezetvédelem területét érintették. Belgium, Görögország, Írország, Olaszország és Lengyelország esetében például Brüsszel az Európai Bírósághoz fordul, mert nem teljesítették a cégegyesülésekre és szétválásokra vonatkozó beszámoló-egyszerűsítési kötelezettséget.

Finnország, Franciaország, Németország, Luxemburg és Ausztria egyebek között az adózási kivételek, Bécs a regisztrációs adóval kapcsolatos problémák miatt is figyelmeztetést kapott. Görögországot Magyarországhoz hasonlóan az adóvisszatérítési rendszerben mutatkozó hiányosságok miatt is megintették. Nagy-Britannia, Szlovákia, Hollandia és Spanyolország közbeszerzési ügyek miatt részesült figyelmeztetésben, két ugyanilyen ügyet viszont lezártak Németország esetében.

Belgiumnak bíróság előtt kell felelnie a gáztranzit-szerződésekben szereplő kivételek miatt. Több tagállamnak a szakképzettségi előírásokra vonatkozó szabályain kell változtatnia. Portugáliában, Spanyolországban, Belgiumban és Cipruson a szolgáltatások szabad mozgásában is talált kivetnivalót a bizottság. Bulgáriának és Romániának természetvédelmi hiányosságokért kell felelnie.

Csehországban és Szlovákiában a fogyasztói szerződések tartalmaznak tisztességtelen feltételeket, Hollandiában a diákok támogatása diszkriminatív a bizottság szerint. Az újonnan indítottak vagy újabb fázisba érkezettek mellett számos szabálysértési eljárás lezárását is bejelentette Brüsszel.

Ausztria és Olaszország például új jogszabályban garantálta a faji és etnikai egyenlőséget, így már nem kell uniós retorzióktól tartaniuk. Ausztria, Finnország és Málta uniós szintű munkaügyi esélyegyenlőségi törvényeket hozott, ezért ellenük szintén megszüntették az eljárást e témában. Utóbbi hiányosságai miatt ugyanakkor most figyelmeztették Németországot és Portugáliát.