Nem válik meg magyarországi leánybankjától a Raiffeisen

A Raiffeisen Bank International AG közleménye szerint az utóbbi hetekben alaposan megvizsgálta a Raiffeisen Bank Zrt. megvételére kapott ajánlatokat, és a legutóbbi ajánlat után úgy határozott, hogy a jelenlegi feltételek mellett nem válik meg magyarországi cégétől. A Magyar Hírlap a múlt hét végén azt írta, hogy osztrák tulajdonú bankok kerülhetnek hamarosan hazai tulajdonba, és az osztrák Raiffeisen magyar leányvállalatára már ajánlatot tett a magyar tulajdonban lévő Széchenyi Kereskedelmi Bank.
    

A Napi Gazdaság később arról cikkezett, hogy a Raiffeisen International AG igazgatósága kedden dönt az ajánlatról, és a bank már vizsgálja az értékesítés lehetőségét. Ingrid Krenn-Ditz, az osztrák Raiffeisen szóvivője az MTI-nek kedden megerősítette a cég korábbi (novemberi) közlését, miszerint kaptak ajánlatot a magyar érdekeltségre, de az ajánlatra vonatkozó lapértesülésekre nem reagált.
    

"A bank kapott ajánlatot az ukrán és a magyar érdekeltségére is, ezeket tanulmányozzuk, többet azonban nem mondhatok" - fogalmazott a szóvivő kedden. Mindezek után szerdán kora este a bank közölte: nem kíván megválni magyarországi leánybankjától.
    

A Raiffeisen szerdai közleményében azt is jelzi: "alaptőkéjének átfogó megerősítését tervezi", hogy megfeleljen a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által kidolgozott új Bázel III Keretrendszer követelményeinek. A Bázel III rendszer új szabályozási normákat és végrehajtási tervet tartalmaz a bankok tőkemegfelelésére és a likviditására vonatkozóan.
    

A Raiffeisen 2-2,25 milliárd euró közötti összeggel tervezi növelni tőketartalékát. A közlemény szerint az ehhez szükséges tranzakciók mivolta és pontos mérete a bank felügyelőbizottságának további döntésein, illetve a piaci kondíciókon múlik majd. A tőkeemeléshaz szükséges tranzakciókat valószínűleg a következő hat hónapban fogják végrehajtani. Hozzáteszik, hogy ha szükséges, a Raiffeisen esetlegesen alárendelt tőkeinstrumentumok kibocsátására is hajlandó lesz a következő egy évben, hogy tőkeszerkezetét is tovább erősítse. 

A Raiffeisen Bank Zrt. mérlegfőösszege alapján a 6. legnagyobb bank Magyarországon, 2013. június végén a bank mérlegfőösszege 1866,93 milliárd forintot tett ki, míg 2012 végén 2101 milliárd forint volt. A bank jegyzett tőkéje 50 milliárd forintot tett ki, szemben a 2012 év végi 165 milliárd forinttal. A bank saját tőkéje 105 milliárd forintra csökkent a 2012 végi 115,9 milliárdról.

A Raiffeisen Bank Zrt. - a Raiffeisen Bank International AG magyarországi leánypénzintézete - a tavalyi első félévet 25,597 milliárd forint veszteséggel zárta, az előző év hasonló időszakában a veszteség 25,183 milliárd forint volt. A bank adózás utáni vesztesége az előző évhez képest 51 százalékkal, 47,4 milliárd forintra csökkent 2012-ben. A céltartalék-képzés 51 százalékkal csökkent 2011-hez képest.

2012-ben az ügyfelek által a banknál elhelyezett források 5 százalékkal, 1519 milliárd forintra emelkedtek, az ügyfélhitelek 1564 milliárd forintot tettek ki, ami 14 százalékos csökkenés.

A bank 2013 harmadik negyedévének végén több mint 604 ezer ügyféllel rendelkezett, 4,3 százalékkal kevesebbel mint egy évvel korábban. A 2012-es adatok szerint a banknak 120 fiókja volt Magyarországon, 2010-ben még 142-vel rendelkezett.

A Raiffeisen magyarországi dolgozóinak létszáma - miközben korábban már a 4000-hez is közelített - 2010-ben 3100 volt, 2013-ban pedig már csak 2675-en kaptak fizetést a Raiffeisentől Magyarországon.

A Unicbank néven 1986 decemberében megalakult bank alapításában három nemzetközi pénzintézet vett részt: az International Finance Corporation, Washington D. C. (15 százalékos), a DG Bank, Frankfurt/Main (15 százalékos) és a Raiffeisen Zentralbank Österreich AG, Wien (15 százalékos hányaddal). A magyar részvényesek között a Magyar Nemzeti Bank (20 százalékkal), az OTP (11 százalékos), valamint négy szövetkezeti érdek-képviseleti szervezet (24 százalékos részesedéssel) vett részt az alapításban.

1990 és 1994 között az osztrák Raiffeisen pénzügyi csoport átvette az IFC és a DG Bank 15-15 százalékos részesedését, és megvette - az Ipari Szövetkezeti Holding 6 százalékos hányadát leszámítva - a teljes magyar részvényhányadot (ami 49 százalék volt), ezzel részesedése 94 százalékra nőtt.

A pénzintézet nevét 1997. január 1-jén Raiffeisen Unicbankra, majd 1999. január 18-án, a lakossági üzletág elindulásával párhuzamosan, Raiffeisen Bankra változtatták.

A hitelintézet lakossági üzletága 2007-ig töretlenül fejlődött az ügyfélszám folyamatosan emelkedett: 2005 áprilisában érte el a lakossági ügyfelek száma a 250 000-et, 2006. év végén 400 000 és alig egy évvel később már 500 000 lakossági ügyfél választotta a Raiffeisen Bankot.

A bank helyzetét a 2008-as pénzügyi válság következményei ingatták meg, 2008-ban még - 7 százalékos csökkenés után - 22,351 milliárd forint adózás utáni eredménnyel zárta az évet, 2009-től azonban már minden évben veszteséget szenvedett el.

Még 2009. elején a bank azt közölte, hogy addigi működésének 22 éve alatt folyamatosan a piaci átlag felett növekedett, a megelőző három évben összesen 61 új fiókot nyitott, évente átlagosan 500 új munkahelyet teremtett, és ezáltal évről évre 25-30 százalékos üzleti növekedést ért el.

Felcsuti Péter, akkori vezérigazgató a bank indulásának 20. évfordulója alkalmából 2007 januárjában arról számolt be, az elmúlt két évtized alatt a bank mérlegfőösszege az 1987. évi 5 milliárd forintról 2006. harmadik negyedévének végére mintegy 1570 milliárd forintra emelkedett. A bank adózott nyeresége a 20 évvel azelőtti 50 millió forintról 2006. első háromnegyed évének végére 19 milliárd forintra nőtt. (MTI)