Nem várt fordulat a brit gazdaságban - ismét csökkent a GDP
A statisztikai hivatal keddi bejelentése szerint az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság hazai összterméke (GDP) a tavalyi utolsó három hónapban meglehetősen meredeken, 0,5 százalékkal visszaesett az előző negyedévvel összevetve. A tavalyi harmadik negyedévben 0,7 százalékos, a másodikban még 1,1 százalékos negyedéves növekedést mértek Nagy-Britanniában.
A negyedik negyedévi GDP-mínuszról szóló keddi bejelentés sokkot okozott a piacon és az elemzői körben, mivel - jóllehet az elemzők az utóbbi száz év leghidegebb brit decembere miatt várták a növekedési ütem lassulását - a konszenzusos előrejelzés így is 0,2 százalékos negyedéves növekedést jósolt 2010 záró negyedévére. Éves összevetésben 1,7 százalékkal bővült a brit GDP-érték a tavalyi utolsó negyedévben, de ez is jelentősen elmarad a várakozástól: szakértők átlagosan 2,5 százalékos éves növekedést vártak a vizsgált időszakban.
A keddi előzetes GDP-becslés közzététele után a font erőteljes gyengülésbe kezdett: a kora délutáni kereskedésben egy font 1,57-1,58 dollár volt a londoni bankközi piacon a nem sokkal korábbi, 1,60 dollárhoz közeli árfolyamok után. A statisztikai hivatal a kedden közzétett adatokhoz fűzött külön elemzésében kiemelte a tavaly decemberi szélsőségesen hideg időjárást. A tavalyi utolsó hónapban - éppen a karácsony előtti nagy bevásárlások idején - Nagy-Britanniát az utóbbi száz évben nem tapasztalt sarkvidéki hideg érte el, a hőmérséklet gyakran süllyedt mínusz 20 fok alá, és mindezt szinte folyamatos havazás kísérte, súlyos közlekedési és ellátási fennakadásokat okozva az ilyen időjárásra teljesen felkészületlen országban.
A statisztikai hivatal keddi elemzése szerint "egyértelmű", hogy a brit gazdaság negyedik negyedévi teljesítményére hatással volt a rendkívül kemény decemberi tél, olyan mértékben, hogy a most kimutatott fél százalékos negyedéves GDP-visszaesés csaknem teljes egészét valószínűleg az időjárás okozta. A szervezet szerint a fennakadások nélkül a gazdaság teljesítménye minden bizonnyal "inkább stagnált volna" az erőteljes visszaesés helyett. Független londoni elemzők azonban vitába szálltak ezzel a véleménnyel, és úgy vélekedtek, hogy a brit gazdaság növekedése - főleg a súlyos költségvetési megszorítások hatására - a szélsőséges időjárás nélkül is leállt volna a tavalyi utolsó negyedévben.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a statisztikai hivatal keddi adatismertetése után kiadott gyorselemzésében azt írta, hogy saját számításai szerint az időjárási hatások legfeljebb 0,2 százalékpontnyit faraghattak le a GDP-értékből. A CEBR szerint a brit gazdaság kilábalási lendülete "teljes mértékben elenyészett" 2010 végére, még az időjárás nélkül is. A ház szerint valószínű, hogy a tavalyi negyedik negyedévben kiesett aktivitás egy részét a brit gazdaság az idei első három hónapban behozza, ám a CEBR szakelemzői közölték: nem zárják ki, hogy Nagy-Britannia technikai értelemben ismét recesszióba kerül, nem utolsósorban a költségvetési konszolidációs program keretében végrehajtott idei áfaemelés és annak fogyasztási hatásai miatt.
A váratlan visszaesésről szóló keddi bejelentés bizonyosan felszítja az egyébként is heves politikai vitát a tavaly májusi választásokon hatalomra került konzervatív-liberális kormánykoalíció radikális hiánycsökkentési programjának gazdasági hatásairól. Az ellenzékbe szorult Munkáspárt hevesen támadja a programot, mondván: a kormány a növekedéssel együtt munkahelyek százezreit is veszélyezteti a súlyos megszorításokkal, a kormány érvelése szerint azonban Görögország és a többi, megrendült helyzetű EU-tagállam sorsa mutatja, hogy milyen következményekkel járhat a költségvetés rendbetételének elodázása.
David Cameron brit miniszterelnök december végi évzáró nemzetközi sajtóértekezletén ki is jelentette: a munkáspárti elődtől örökölt súlyos költségvetési helyzet miatt Nagy-Britannia is könnyen Görögország sorsára juthatott volna, ha a jelenlegi kormány nem kezd hozzá az államháztartás konszolidálásához. A koalíció a gazdaság és a költségvetés állapotának átvizsgálása után, tavaly nyáron soron kívüli költségvetést terjesztett be, amely valóban igen meredek konszolidációs programot tartalmaz.
Ennek fő célkitűzése, hogy a hazai össztermékhez mért brit államháztartási hiány a jelenlegi, 2010-2011-es pénzügyi évre várt 10,1 százalékról 2015-2016-ra alig 1,1 százalékra csökkenjen, a strukturális deficit pedig megszűnjön. A kialakult helyzetben különösen kényes helyzetben van a Bank of England - a brit jegybank -, amely 2009 márciusa óta 0,5 százalékos történelmi mélyponton tartja alapkamatát. A recesszió rémének újbóli felbukkanása igazolja ezt a szélsőségesen laza pénzügypolitikát, ám eközben az infláció folyamatosan és gyorsan emelkedik - decemberben, éves összevetésben 3,7 százalék volt a novemberi 3,3 százalék után -, ami egyes elemzői vélemények szerint kamatemelést indokolna. A brit kormány által a Bank of England számára előírt, követendő éves inflációs cél 2 százalék.
