Nem voltak kiemelkedő mértékű ármozgások a pénzügyi szektorban
A felügyelet tájékoztatója ismerteti: a pénzpiaci szereplők a hitelkamatok általános emelése helyett jellemzően a betéti kamatok alacsonyabb szinten tartásával, illetve az éven belüli és a látra szóló kamatlábak csökkentésével igyekeztek kamatrésüket növelni. A pénzügyi szolgáltatásokhoz és termékekhez kapcsolódó díj-, illetve költségnövekedések mind a pénzpiaci, mind a biztosítási szektorban a fogyasztói árindex emelkedésén belül maradtak, azt követték le - közölte a PSZÁF.
Valamennyi szektorban számos új terméket vezettek be, ami továbbra is arra utal, hogy az intézmények a szolgáltatások körének bővítésével igyekeznek megfelelni a fogyasztók igényeinek, az elektronikus és internetes szolgáltatások igénybevételét pedig kedvezőbb árazással ösztönzik. A lakossági termékek jelentős részénél számos esetben egyedi feltételek mellett - például az összeg, lejárat, kockázat alapján - történik az ügyletkötés, így az egyes fogyasztók érzékelhetnek az általános tendenciákhoz képest eltérő irányú változásokat is.
A hitelintézetek, takarékszövetkezetek körében a jelzálog alapú devizahitelezés megszűnése következtében gyarapodott a forinthitelek kínálata. Mindez az új kihelyezések - elsősorban nem árjellegű - feltételeinek szigorodásával is együtt járt; a szigorítások jelentős része a múlt év második felében lépett életbe. Mivel az árfolyamhatásoktól tisztított lakossági hitelállomány az új folyósítások jelentős visszaesése miatt folyamatosan csökkent 2010-ben, és az alacsony kockázatú, hitelképes ügyfelek száma is hasonló tendenciát mutatott, a pénzügyi intézmények a hitelfelvételi kedv megtartása érdekében nem hajtottak végre jelentős díjemeléseket.
A már meglévő hitelek kamatainak változtatása során is fokozott figyelemmel jártak el, hogy ne emelkedjen a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleik száma. A jogszabályi környezet változása is a fogyasztókra előnyös módosításokat eredményezett a hitelezésben, erre példaként az előtörlesztés után felszámítható díjak maximálását említi a jelentés. A lakáscélú hitelek piacán - az új folyósításokon belül - a forinthitelek egyeduralkodóvá válása mellett a hitelköltségmutatók csökkenése jellemezte a piacot, követve a 3 havi BUBOR változásait.
A múlt év második felétől tartósan 10 százalék alatt volt a lakáscélú hitelek teljes hiteldíj mutatója (THM). Tavaly év végére a piac meghatározó szereplői által felszámított költségek alig 1 százalékpont szélességű sávban szóródtak, míg a múlt év elején még jelentős eltérések voltak. A fogyasztási hitelek kamatszintje is csökkent a múlt év elejihez képest, de így is 30 százalék felett volt a szektor átlaga. A változások nem voltak szoros összhangban a BUBOR változásával, viszont a piac meghatározó szereplői 2010 végére itt is közelítették árazási szintjeiket.
A forintalapú szabad felhasználású hitelek a devizahitelezés háttérbe szorulásával párhuzamosan egyre nagyobb szerepet kaptak, költségeik csökkentek az elmúlt év során. A múlt év utolsó harmadában a szerződések havi átlagos hitelköltség mutatója szinte alig változott, 10,3 százalék körül volt. A hitelintézeti szektor tavaly a második félévben a betéti kamatok csökkentésével javította jövedelmezőségét, ami különösen a rövidebb futamidejű és a látra szóló betéti kamatoknál volt tapasztalható.
Jellemző volt a kamatsávokhoz tartozó elvárt betétösszeg mértékének megemelése a kamat változatlansága mellett, és az állománynövekedést jelentő betétekre adott magasabb, akciós kamatszintek alkalmazása. A számlavezetés egyes díjait és költségeit jellemzően az infláció mértékében emelték a bankok és takarékszövetkezetek, emellett érvényesítették a számlákhoz kapcsolódó szolgáltatások díjaiban (például postai költség, sms küldés) bekövetkezett változásokat. Bár új díj vagy költség bevezetésével a szerződés egyoldalúan nem módosítható, a felügyelet tapasztalta "új költségelem" bevezetését, ami a gyakorlatban a korábbi kedvezmények - 0 forintos költségelem - megszüntetését jelentette.
Emellett a bankszámlához igénybe vehető új szolgáltatások után számítottak fel új díjakat. A netbanki szolgáltatások igénybevételét díjkedvezménnyel ösztönözték a bankok. A pénzügyi vállalkozások alapvetően a refinanszírozó bankok által végrehajtott módosításokat hárították tovább ügyfeleikre, továbbá néhány új, az állománykezeléshez, behajtáshoz kapcsolódó költségelemet vezettek be (például a behajtási folyamathoz kapcsolódóan az adós személyes felkeresésének díja).
Ebben a körben leginkább tapasztalható jelenség a jól fizető adósok honorálása. Annak érdekében pedig, hogy a késedelmes ügyletek aránya ne növekedjen, különféle fizetési kedvezményeket adtak ügyfeleiknek. A biztosítási szektorban a vizsgált időszakban az életági termékek esetében három biztosító jelzett kondíció, illetve indexálási változást, a nem-élet ági termékcsoportok esetében a lakás-/otthonbiztosításnál hét, a casconál öt, az utasbiztosításoknál pedig egy.
A tőkepiaci szektorban nem volt jelentős mértékű, általános költségemelés. A szolgáltatók elsősorban az értékpapírok adásvételével kapcsolatos díjaikat változtatták meg. Az értékpapírok (befektetési jegyek) néhány napon belüli visszaváltása esetén alkalmazott "büntető" jutalékok esetében volt érzékelhető a forgalmazók viszonylag nagyobb részénél díjtételemelés.
