Külföldi lapok a magyar belpolitikai helyzetről
A liberális Süddeutsche Zeitung az Éljen Kína! Felejtsétek el Európát! című írásában Alex Rühle az alcímben azt hangoztatta, hogy Orbán Viktor autoriter állammá alakítja át országot. Az EU pedig szemléli a dolgokat - fogalmazott a szerző. A cikkíró szerint Orbán Viktor miniszterelnök nem csinál titkot abból, hogy eltökélt "az egész ország átalakítására". Az újság beszámolt a "lélegzetelállító tempóban" hozott kormányzati intézkedésekről, megfogalmazása szerint a parlament futószalagon hagyja jóvá a törvényeket. Beszámolt a közmédiában eddig végrehajtott és őszre bejelentett elbocsátásokról, hangoztatva, hogy "a még létező kevés független médiumot szabályszerűen megfojtják." A cikkíró kitért arra is, hogy - mint írta - egy parlamenti különbizottság éppen most állította a váltókat ahhoz, hogy a korábbi szocialista kormányokat az államadósság miatt "politikai bűncselekmény" vádjával bíróság elé állítsák. (http://www.sueddeutsche.de/)
Ez utóbbival foglalkozott Elszámolás magyar módra című elemzésében a baloldali Berliner Zeitung is. A cikk bevezetőjében Frank Herold azt hangoztatta: a magyar parlament ugyan szabadságon van, a Fidesz azonban ezekben a hetekben sem veszíti szem elől stratégiai célját. A politikai ellenfelet nem csak választásokon akarja megverni, de "teljesen el akarja intézni". Az újság ennek kapcsán utalt arra, hogy a korábbi szocialista kormányfőket bíróság elé kívánják állítani és büntetőjogilag akarják felelősségre vonni az államadósság növekedéséért. (http://www.berlinonline.de/berliner-zeitung/)
A Sme című szlovák liberális napilap Nagy adósság, rossz emlékezet című kommentárjának szerzője, Peter Morvay azt állítja, hogy az államadósság növeléséért való felelősségre vonásnak csak akkor van értelme, ha a cél nem az ellenzék megfélemlítése és a saját hibák eltakarása. Rámutat, hogy Magyarország államadósságának kérdése bonyolultabb, semmint azért kizárólag az utóbbi három szocialista kormányfő lenne a felelős. A problémát az új politikai elit az 1989 előtti rendszertől örökölte. Az első szocialista-liberális kormány volt az, amely államcsőd közeli helyzetben elfogadta a megszorító Bokros-csomagokat. Orbán első ízben éppen ezeknek az intézkedéseknek a "brutális baloldali-populista kritikájával" került hatalomra, de kormányzása elején értelmesen folytatta azt a politikát, amelyet az általa "nemzet elleni bűntettnek" minősített takarékossági csomagok alapoztak meg a Sme kommentárja szerint.
"A hatalomátvétel után Orbán újból költekezni kezdett, s növelte az államadósságot. Csak az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap állította meg. Ma a szükségből erényt kovácsol, s úgy tesz, mintha ő lenne az adósság elleni legkitartóbb harcos. Elődei egyoldalú megvádolásával azonban csak a történelmet igyekszik meghamisítani. Elődeinek valóban vaj van a fején, de a Orbánnak és társainak szintén a vádlottak padján a helye" - zárja írását Peter Morvay.
Az Új Szó című pozsonyi magyar napilap keddi kiadása szerint a szlovák-magyar viszonyban láthatóan véget ért a nyári uborkaszezon, s nem meglepő, hogy elsőként a kettős állampolgárság témája került a figyelem középpontjába. Az Állampolgár újratöltve című kommentárban a szerző Nagy András ezzel kapcsolatban felteszi a kérdést: "Valóban jobban érzik magukat az itten magyarok itthon Szlovákiában azok után, hogy egyesek magyar állampolgársághoz is hozzájutnak?" Válasza: "Szerintem sajnos nem. Lehet jönni a mantrával, hogy többet nem hátrálhatunk, ez jár nekünk, egyébként is mi közük hozzá. De eddig az égvilágon senki sem cáfolta meg azt a sejtést, hogy az egész kettős állampolgársági ügy legnagyobb nyertese a jelenlegi magyar kormánypárt, esetleg a Jobbik lesz, mivel az újonnan magyar állampolgárságot szerző határon túli magyarok deformálni fogják a választási arányokat. Bár maga a választási törvény új változata még nincs kész, mindenki tudja, hogy az új állampolgárok kapnak szavazati jogot" - hangsúlyozta az Új Szó kommentárja.
Az Euro című vezető cseh gazdasági hetilap legújabb számának a Hová tegyük Európát? című kommentárja szerint az Európai Unió mai szerkezete már fenntarthatatlan, s változásokra szorul. Jefim Fistejn neves cseh publicista rámutat: Európa már régen nincs a világesemények középpontjában. "A régi világ olyan ambíciók terhét vette a vállára, amelyet nem bír el" - fejti ki Fistejn. Úgy véli, el kell fogadni, hogy eljött a többsebességű Európa ideje. "Az idei első fél évben az unió elnöki tisztségét Magyarország látta el, ahol jelenleg a hagyományos európai elképzelésektől kissé eltérő modell van megvalósulóban. A nemzetileg orientált, a gazdasági protekcionizmus elemeit magába foglaló, az erős államra és a szélsőségesen konzervatív értékekre koncentráló mai magyar kormány a jövőbeni politikai elrendezés prototípusának tekinthető. A nyugat-európai közhangulatból ítélve, amely minden következő választásokon megnyilvánul, az európai politikára eddig jellemző univerzalizmust rövidesen sajátos elszigeteltség válthatja fel" - állítja a tekintélyes cseh Euro kommentátora. (MTI)
