Németország magányos harcot hirdetet a spekulánsokkal szemben

A német pénzügyi felügyelet (BaFin) kedden este közölte, hogy 2011. március 31-ig megtiltják az euróövezeti államkötvényekre és ezek CDS-árazására a short eladásokat. A bejelentés szerint a tilalom a német pénzügyi szektor 10 főszereplőjére vonatkozik.

Ezek a következők: Allianz, Commerzbank, Deutsche Bank, Münchener Rück, Deutsche Börse, Deutsche Postbank, Hannover Rück, Aareal Bank, Generali Deutschland és az MLP. Az intézkedés nem vonatkozik a német cégek külföldi leányvállalataira.

A BaFin keddi döntését az állampapírok rendkívüli ingadozásával indokolta az eurózónában. Azt közölte, hogy a jelentős short eladások veszélyeztethetik a pénzügyi rendszer stabilitását. A szakértők körében is meglepetést okozó német intézkedés kapcsán a Rabobank egyik elemzője úgy vélte, a BaFin tudhat valamit, amit a piac még nem. Ha így van, akkor ez a titok biztosan nem pozitív előjelű.

A német lépésre jelentősen gyengültek az európai tőzsdemutatók szerdán, amikor 14 óra körül London, Frankfurt és Párizs egyaránt másfél százalékos mínuszban állt. Németországban február óta engedélyezték ismét a short eladásokat, amelyre ezt megelőzően másfél évig tilalom volt.

2008 szeptemberében egyebek között az amerikai tőzsde- és értékpapír-felügyelet (SEC), a londoni City pénzügyi szolgáltatási felügyelete (FSA), továbbá sok más ország, így Németország is megtiltotta a pénzügyi szektor tőzsdei cégeinek részvényeivel űzött, árfolyamzuhanásra játszó határidős - vagyis short - eladási tranzakciókat. Azokban a hetekben lejtmenetben voltak a világ tőzsdéi, amit jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsokat tartották felelősnek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.

A short ügylet lényege az, hogy kezdeményezője az eladási tranzakció megkötésének pillanatában, illetve a későbbi visszavásárlás időpontjában érvényes, reményei szerint akkor már alacsonyabb árfolyam különbségéből húz hasznot. Az ilyen befektető sok esetben végig birtokon kívül marad: meg sem vásárolja, hanem a tényleges részvénybirtokostól az ügylet zárásáig kölcsönzi az adott részvénycsomagot. A fedezet nélküli árlehajtó ügyletek tilalmát a pénzügyi felügyeletek csak speciális esetben alkalmazzák, hogy elkerüljék ezzel a pénzügyi szektor destabilizálódását.