Népszavazást kezdeményez a HÖOK - reagált a kormány
A hallgatói szervezet vezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium előtti sajtótájékoztatón elmondta: további lépéseket is terveznek, az intézmények képviselőivel pénteken egyeztetnek, de jövő hétre már várhatóak megmozdulások. Nagy Dávid a lehetséges lépések között említette nagyobb demonstrációk tartását, és a kisebb egyetemfoglalásokat is. A HÖOK elnöke kijelentette: követelik a tandíjmentes felsőoktatást, a röghöz kötés eltörlését, és a jövő évi keretszámok azonnali felülvizsgálatát.
A sajtótájékoztatón Kiss Dávid elnökségi tag olvasta fel a szervezet kiáltványát. Eszerint a felsőoktatási keretszámok tervezett drasztikus csökkentése nem jelent mást, mint tandíjat, különösen a jogi, gazdasági és kommunikációs területeken, ahol egyetlen ingyenes hely sem biztosított többé. Kiemelték: az elmúlt két és fél év kormányzati intézkedései mára tarthatatlan helyzetbe sodorták a felsőoktatást. A dokumentumban álláspontjukat alátámasztandó kitértek a szerintük az alaptörvénnyel és az unió jogával is szembemenő hallgatói szerződés bevezetésére, az államilag finanszírozott keretszámok folyamatos csökkentésére, a drasztikus forráskivonásokra és az intézmények oktatási, gazdálkodási, önigazgatási autonómiájának semmibe vételére. Mint írták, nap mint nap megdöbbenve tapasztalják, hogy a felelős minisztérium képtelen megvédeni a magyar felsőoktatást a kicsinyes költségvetési harcokban, "amelyek oltárán nem átallják feláldozni százezrek jövőjét sem".
A helyzet eddig is súlyos volt - folytatták - hozzátéve: a kormány szerdai döntésével még tovább ment: mondvacsinált ideológiákra alapozva meghazudtolta a 2008-as népszavazás eredményét, amelyet épp a regnáló Fidesz-KDNP kezdeményezett, s amely elsöprő többséggel mondott nemet a tandíjra. Hangsúlyozták: itt az ideje, hogy a kormány is belássa, a felsőoktatás nem teher, hanem a gazdaság és Magyarország felemelkedésének záloga. Ezért összefogásra hívnak minden embert és szervezetet, akik és amelyek magukénak érzik a felsőoktatás ügyét, hogy együtt lépjenek fel "a kormány romboló tevékenysége ellen". A sajtótájékoztató végén - utalva a felsőoktatási intézményeket érintő megszorítások miatt több helyen elrendelt szénszünetre - a szervezet képviselői egy zsák szenet borítottak a minisztérium parkolójába.
Így reagált a kormány a HÖOK népszavazási kezdeményezésére
Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta, a hallgatói önkormányzat állításaival szemben a kabinet jelenlegi felsőoktatási koncepciójának az a lényege, hogy a korábbiakkal szemben mindenkinek elérhetővé teszi a felsőfokú tanulmányok elvégzését, aki átlépi a bekerüléshez szükséges ponthatárt. Korábban, ha valaki nem volt állami ösztöndíjas, ezt csak akkor tehette meg, ha rendelkezett a finanszírozáshoz szükséges anyagi feltételekkel - közölte Giró-Szász András, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi rendszerben az állam mindenkinek kifizeti felsőoktatási tanulmányait: valakinek hallgatói ösztöndíj formájában, valakinek pedig a Diákhitel 2 finanszírozásában. Az utóbbit igénybe vevők esetében pedig ha az államnál helyezkednek el, az állam kiváltja őket a hitelükből, ha pedig a piacon vállalnak munkát, akkor adókedvezménnyel ösztönzi a cégeket arra, hogy vállalják át e terheket - magyarázta.
A szóvivő szavai szerint az állam felsőoktatási koncepciója lehetővé teszi, hogy - ellentétben a korábbiakkal, amikor 50-60 ezer diák tanulhatott egyetemeken, főiskolákon - felülről lényegében teljesen nyitott legyen a felsőoktatás, és akár 100-120 ezer diák is részt vehessen benne, "hiszen mindenkinek finanszírozza az állam a felsőoktatási képzését". (MTI)
