Nincs hatásköre az OVB-nek az államfő választási kiírásával kapcsolatban
Hárs Gábor beadványában úgy vélte, Sólyom László köztársasági elnök megsértette a választások kitűzésére vonatkozó jogszabályt, mert a külképviseleti szavazás napja húsvét hétfő előtti napra, április 4-ére esik. Beadványában utalt arra, hogy a választási törvény szerint a szavazás napjainak kiírásánál "tiltott napnak" számítanak a munkaszüneti napok, valamint az azokat megelőző és követő napok. Arra mutatott rá, hogy húsvét hétfő (április 5-e) munkaszüneti nap, ezért az azt megelőző nap is tiltottnak számít.
Az OVB szoros szavazási arány mellett, 4:3-as arányban szavazott amellett, hogy a testületnek nincs hatásköre az államfő választást kitűző döntésével kapcsolatban. (A teljes testület jelenleg kilenc tagból áll.) Az OVB a kifogást elutasító döntésében arra mutatott rá, hogy a szavazás kiírása az alkotmány szerint az államfő kizárólagos jogköre.
Szigeti Péter elnök egy alkotmánybírósági határozatot is idézett, amely szerint az államfő "felülbírálhatatlanul és politikai felelősség nélkül" dönthet a kérdésben. (Az idézett, 48/1991-es alkotmánybírósági határozat szerint "a köztársasági elnök az Alkotmányban meghatározott időn belül köteles kihirdetni a törvényt, kitűzni a választásokat, de az időpontot ezen belül - felülbírálhatatlanul és politikai felelősség nélkül - ő határozza meg".)
Sólyom László még decemberben egy interjúban arról beszélt, hogy a lehető legkorábbi időpontra írja ki az országgyűlési képviselő-választást. Az alkotmány szerint az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.
A kitűzésnél az elnöknek szem előtt kellett tartania, hogy a választásokat hagyományosan vasárnap tartják, eddig egyetlen kivétel az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazás volt, amelyet szombaton tartottak. A köztársasági elnöknek figyelemmel kellett lennie a dátum kitűzésénél arra is, hogy a választás kétfordulós, és a második fordulót az első után két héttel kell megtartani. Az elsőként szóba jövő nap április 4-e lett volna, az azonban húsvét vasárnapja (húsvét hétfő, mint munkaszüneti nap melletti nap) lett volna, így akkorra a jogszabály szerint nem lehetett a választást kiírni; ugyanígy "kiesett" május 2., amely a munka ünnepét követő vasárnap, és május 23., pünkösd vasárnapja (pünkösdhétfő melletti nap).
Az április 18-ai első forduló ellen szólt az, hogy akkor a második fordulót május 2-án kellett volna megtartani, akkor viszont nem lehet. A május 9-ei első forduló után a másodikat 23-án kellett volna megtartani, utóbbi viszont pünkösd vasárnapja. Szóba jöhetett április 25. is: ha akkor lett volna az első forduló, a másodikat május 9-én meg lehetett volna tartani, mivel egyik nap sem ütközik az előírásokba.
Az április 25-ei első forduló ellen szólhatott azonban az, hogy amennyiben az első fordulót meg kell ismételni, akkor a megismételt első fordulóra - figyelemmel arra, hogy azt a megismételtetett szavazást követő hetedik napon kell megtartani - május 2-án került volna sor, ami szintén tilalmazott időpont (május 1-je miatt).
A köztársasági elnök ezeket mérlegelve dönthetett úgy, hogy az első fordulót április 11-ére, a másodikat április 25-ére írja ki, így a magyarországi választás egyik napja sem ütközik a tiltott napokba, és abban a nem várt esetben, ha meg kell ismételtetni az első fordulót, arra rendelkezésre áll az április 18-a. Mivel az első fordulót a külképviseleteken egy héttel a magyarországi voksolás előtt tartják - ez ugyanakkor így április 4-ére, húsvét vasárnapra esik.
Az államfő szavazás napjait kitűző bejelentését követően Lendvai Ildikó MSZP-elnök azt mondta: "jó hír Magyarország számára", hogy Sólyom László köztársasági elnök a törvény szerinti lehetséges legkorábbi időpontra írta ki az országgyűlési választás első fordulóját.
