Nincs mese, fizetniük kell az osztrák bankoknak
Az egyelőre csak nagy vonalakban vázolt bankadó bevezetését formálisan még kell szavaznia a kormánynak és a parlamentnek. A szavazás várhatóan nem jelent akadályt, miután a két kormánypártnak többsége van a törvényhozásban, és általánosságban az ellenzék is támogatta az elképzelést. Faymann kancellár évi 500 millió euróban nevezte meg a célösszeget, amivel a bankoknak hozzá kellene járulniuk az államháztartási egyensúly helyreállításához.
Az eredeti elképzelés szerint 2011-ben lépett volna hatályba, de a hétfői sajtótájékoztatón nem jelöltek meg céldátumot. A kormány vezetői megállapodtak egy 10-15 tagú szakértői testület létrehozásáról is. A szakértők feladata lesz javaslatokat kidolgozni a banki adó részleteire. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy mi lesz az adó mértékének az alapja.
A kancellár utalt arra, hogy az adófizetők már szolidárisak voltak a bankokkal, példaként a bankmentő csomagot és a csődveszély miatt tavaly decemberben kényszerállamosított Hypo Group Alpe Adria (HGAA) állami kezességvállalásait említette. Az osztrák szövetségi állam 450 millió eurót pumpál a bankba, amely korábban már igénybe vett 2,2 milliárdot az osztrák bankmentő csomagból.
A pénzügyi tárca januárban még fenntartásokkal fogadta, de végül támogatásáról biztosította a kormányfő nevéhez fűződő kezdeményezést. Mindamellett Josef Pröll hangsúlyozta, hogy az új adónak nem szabad túl nagy terhet jelentenie a pénzintézetekre. Rámutatott, hogy az osztrák bankok sajáttőke-mutatója európai viszonylatban viszonylag alacsony, és minél nagyobb a nyomás, annál valószínűbb, hogy a bankok megpróbálják az ügyfelekre hárítani a terheket. A kormány 2010-ben 4,7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol, s három év alatt 2,7 százalékra akarja leszorítani a deficitet.
