Növelhető Magyarország élelmiszergazdasági potenciálja
Így értelemszerűen növelhető lenne a magyar élelmiszerexport, amely már jelenleg is jelentős mértékű, ám a kibocsátás emelésével lényegesen jobb piaci helyzetbe kerülhetne az ország élelmiszeripara. A belső piacon a magyar áruk arányát az importtermékek rovására növelni kellene a jelenleg mintegy 70 százalékról vissza a korábbi 80 százalék körüli szintre.
A magyar élelmiszertermelés jelentős gondokkal küzd - hangsúlyozta a főosztályvezető. Az ágazatnak szembe kell néznie a csökkenő termeléssel, a romló jövedelmezőséggel, a gyenge versenyképességgel, az ebből adódó piacvesztéssel, valamint a rövid távú gondolkodással, a feketegazdaság jelentős arányával, és a kereskedelmi márkák piaci részesedésének növekedésével.
Emellett a fogyasztók növekvő arányban vásárolják az olcsó élelmiszereket. Gyaraky Zoltán szerint ebből a helyzetből csak úgy lehet kitörni, ha az élelmiszer-feldolgozást komplex folyamatként értelmezik, akik e szakterületen dolgoznak. A családi gazdaságok feldolgozó tevékenységét kell ösztönözni, támogatni kell a kistermelők élelmiszer feldolgozását is a kis- és közepes vállalatok kiemelt kezeléséhez hasonlóan - hangsúlyozta a szakértő. Az élelmiszergazdaság és a mezőgazdaság együttesen jelenleg a GDP 4,6 százalékát adja.
Gyaraky Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország területének kétharmada mezőgazdaságilag művelhető terület. Ugyanakkor a mezőgazdaság egy hektárra jutó kibocsátási értéke kevesebb, mint a fele az európai uniós átlagnak: ez Magyarországon éves szinten 970 euró, míg az EU-ban 2.100 eurót tesz ki. A magyar élelmiszeripar termelési értéke 2009-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint valamivel több mint kétezer milliárd forint volt.
A belföldi értékesítés 4,7 százalékkal csökkent, az export viszont ugyanilyen arányban emelkedett és 614 milliárd forintot tett ki. Az élelmiszeripari vállalkozások száma meghaladta a 8.300-at, aminek 96 százaléka volt kisvállalkozás. A mikrovállalkozások aránya pedig az élelmiszeripari vállalkozások számán belül 80 százalékot tett ki. Az élelmiszeriparban tevékenykedő cégek adózás előtti eredménye 2009-ben elérte az 52,6 milliárd forintot. Annak érdekében, hogy a területen működő vállalkozások megfelelhessenek a követelményeknek javítani kell a vállalkozási környezetet, ki kell alakítani a termékpálya-stratégiákat.
Ösztönözni kell a piacon jól eladható termékek előállítását, vagyis elő kell segíteni a szerkezetváltást, a korszerűbb termékszerkezetet, amiben jelentős szerepe lehet a kutatás-fejlesztésnek és az innovációnak. A magasabb hozzáadott érték az árukat jobban eladhatóvá teszi a piacon, de javítani kell a piacra jutás feltételeit is - mondta a konferencián tartott előadásában a VM főosztályvezetője.
