Növeli a politikai feszültséget az újabb MNB-kamatemelés - elemzés
Arról ugyanakkor eltértek a citybeli vélemények, hogy az inflációs kilátások mennyire indokolják az egymás utáni második kamatemelést, és arról is, hogy az MNB a kormány költségvetési politikájára ad-e figyelmeztető választ, vagy már a piacnak igyekszik jelezni, hogy tényleges szigorítási ciklusba kezdett. Neil Shearing, az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi és befektetési tanácsadó csoport, a Capital Economics vezető feltörekvő térségi közgazdásza a hétfői MNB-kamatemelést kommentálva úgy vélte, hogy az MNB és a kormány között már most is nagy a feszültség, és ezek után várhatóan még tovább fog erősödni.
Shearing szerint ez azt is jelenti, hogy a magyar befektetési termékeket még 2011 jelentős részében is "jókora" kockázati prémiumok terhelik majd. A Capital Economics vezető londoni közgazdásza közölte: kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a kamatemeléseket az inflációs kilátások indokolnák. A teljes kosárra számolt infláció ugyan jóval a 3 százalékos célszint felett jár, a fő hajtóerő azonban az élelmiszerárak emelkedése, és az ennek kiszűrésével számolt alapszintű infláció sokkal enyhébb: az éves maginfláció jelenleg 1,9 százalék - fejtegette Shearing. Mivel az infláció jövőre várhatóan a célszintre süllyed, az újabb kamatemelésről hozott döntés leginkább a kormány költségvetési politikájával szembeni "megrovó lépésnek" tűnik - vélekedett a Capital Economics vezető londoni szakértője.
Ezzel éppen ellentétes véleményt fogalmaztak meg hétfői kommentárjukban a Barclays Capital, az egyik legnagyobb citybeli befektetési csoport felzárkózó piaci elemzői. A ház szakértői szerint úgy tűnik: a magyar jegybank a második egymás utáni kamatemeléssel azt üzeni a piacnak, hogy most már valóban szigorítási ciklusról van szó, és nem "valamiféle ad hoc válaszlépésről, a kormánynak küldött figyelmeztető jelzésről" a kormányzati költségvetési intézkedések teremtette kockázatok miatt.
A Barclays Capital londoni elemzői szerint ugyanakkor a magyar pénzügypolitika "érdekes fordulatot vehet" márciustól, amikor "a Fidesz által kinevezett" négy új monetáris tanácsi tag többségbe kerül a kamatdöntő testületben. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői a hétfői kamatemelés utáni kommentárjukban ez utóbbival kapcsolatban azt emelték ki, hogy jövőre további egy százalékpontnyi kamatemelésre látnak módot, amelyet várakozásuk szerint az MNB az év során egyenletes eloszlásban hajt végre. A cég szakértői szerint azonban erre a prognózisukra a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha a Monetáris Tanács négy új tagjának kinevezésével a testület "galamb" - vagyis enyhítésre hajló - összetételűvé válik.
Ennek kilátása miatt a Morgan Stanley londoni elemzői szerint elképzelhető, hogy a magyar jegybank 2011 első negyedévére sűríti össze a kamatemeléseket. A ház szakértői hozzátették ugyanakkor azt a véleményüket is, hogy egyelőre mindez "puszta találgatás ... és óvatosan kell bánni bármiféle erőteljes feltételezéssel olyan monetáris tanácsi tagok voksolási preferenciáival kapcsolatban, akiket még ki sem jelöltek, hiszen az ilyen feltételezések a múltban gyakran tévesnek bizonyultak".
Az RBC Capital Markets befektetési csoport hétfőn Londonban befektetőknek kiadott heti felzárkózó piaci devizaárfolyam-figyelőjében ugyanerről a kérdésről úgy vélekedett, hogy jóllehet van példa arra, hogy "galamb" alapállású monetáris tanácsi tagok hivatalba lépésük után "kellemes meglepetést okoztak", Magyarországon azonban "különös mértékben antagonisztikus" a helyzet. A cég szerint a forint múlt heti térségi felülteljesítése mögött a hosszú forintpozíciók felvételére szóló ajánlások "özöne" állt, főleg a zloty ellenében, és ennek alapja a magyar és a lengyel jegybank széttartó kamatpolitikája. A piac azonban a jelek szerint figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az MNB monetáris tanácsának négy új tagját a magyar parlament fogja kijelölni még a márciusi kamatdöntő ülés előtt - áll az RBC Capital Markets hétfői londoni elemzésében.
