Nyugdíj korhatár emelése Magyarországon - így rendelkezik a jogszabály
Hogyan néz ki a törvény szerint a hazai nyugdíjkorhatár?
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjak szabályozásáról az 1997. évi LXXXI törvény szól, mely törvény 18. §-a definiálja az öregségi nyugdíjkorhatárt az alábbi módon:
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
- 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
- 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
Nyugdíj korhatár kalkulátor ITT
Ki jogosult az un. teljes öregségi nyugdíjra Magyarországon?
Az öregségi teljes nyugdíjra hazánkban az jogosult, aki az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte (lásd fönt), és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, valamint biztosítással járó jogviszonyban sem idehaza, sem külföldön nem áll.
Ki jogosult öregségi résznyugdíjra?
Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki 20 év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább 15 év szolgálati időt megszerzett és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, valamint biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.
Mikortól állapítható meg az öregségi nyugdíj?
Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült.
Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.
