Nyugdíjjárulék - 65% nem fizeti, hatalmas baj fenyeget

A világon szakértői becslés szerint mintegy 2,2 milliárd dolgozó nem fizeti a nyugdíjjárulékát – ez globálisan a munkaerőpiac 65 %-a –, ami az állami nyugdíjrendszerek és a kormányzatok számára jelentős problémát jelent, amennyiben az öngondoskodási hajlandóság nem fog növekedni erőteljesen. Magyarországon is viszonylag kevesen takarékoskodnak a nyugdíjas éveikre, az Európai Unión belül pedig kifejezetten az utolsók között van Magyarország a jelenlegi megtakarítási hajlandósággal.

Nyugdíjjárulék - 65% nem fizeti, hatalmas baj fenyeget

Világszerte a 26-35 év közötti munkavállalók körülbelül 79%-a egyáltalán nem tesz félre nyugdíjas éveire. A PwC becslései szerint az Egyesült Államokban a nyugdíj előtt állók (55-64 éves korosztály) nyugdíjcélú megtakarításainak középértéke 120 000 dollár, ami 15 év nyugdíjban töltött idővel számolva várhatóan kevesebb mint 1000 dollárt biztosít majd havonta. Ez aligha elegendő, különösen, ha bekalkuláljuk a várható élettartam és az egészségügyi ellátás költségeinek növekedését.

Magyarországon sem jellemző az öngondoskodás

Magyarországon a KSH közvéleménykutatási adatai szerint a munkaképes lakosságon belül csak 21 százaléknak van nyugdíjcélú megtakarítása. Az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 1 625 milliárd forint, ami mintegy 1,1 millió tag között oszlik meg. Ezt egészíti ki mintegy 380 ezer nyugdíjbiztosítás és 107 ezer nyugdíj-előtakarékossági számla.

A PwC szakértői szerint ezekből az adatokból is látszik, hogy Magyarországon viszonylag kevesen tesznek félre a nyugdíjra. Az Európai Unión belül ebben Magyarország sereghajtó, mivel hazánkban az ilyen jellegű megtakarítási kedv a 22. a sorban.

A legtöbb itthoni nyugdíjmegtakarítási-eszköz egyösszegű kifizetést is lehetővé tesz a nyugdíjas kor elérésekor. Így az a néhány millió forint, amit az öngondoskodók félretesznek, gyakran ház, telek, autó vásárlásra – vagy az unokák megsegítésére – megy el, és nem a havi nyugdíjak hosszú távú kiegészítésére.

„A magyarok elsősorban az államtól várják a nyugdíjukat, amelynek várható összegét két dolog határozza meg: egyrészt az átlagfizetés 1988-tól, másrészt pedig a munkaviszonyban, más kereső tevékenységgel eltöltött idő. Városi legenda tehát az, hogy a nyugdíjba vonulást megelőző utolsó öt évben megkeresett bérek alapján kapunk nyugdíjat” – mutat rá Honyek Péter, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója.

Honyek Péter azt is hozzáteszi, hogy a kiemelkedően magas munkabérből élők gyakorlatilag bármekkora összegű nyugdíjat megszolgálhatnak, mivel 2013-tól nincs járulékfizetési felső határ Magyarországon. Előtte legfeljebb évi 7-8 millió forintos jövedelemig kellett nyugdíjjárulékot fizetni, és így az állam által adott nyugdíjaknak is volt egy felső határa. Azóta azonban a kiemelkedően magas bérek után is kell járulékot fizetni, és ezen befizetések után az érintettek „szupernyugdíjakra” válhatnak jogosulttá. Ezeket az érintettek óriási befizetései alapozták meg, mivel ők az elmúlt nyolc évben kiemelkedő mértékben járultak hozzá a közterhekhez.

Bajban a kisvállalkozók

„Az érem másik oldala azonban elég sötét, hiszen a nyugdíjrendszerünk extra alacsony nyugdíjakat is eredményezhet. Ha valaki egész életében a minimálbérnek megfelelő összeget keresett, akkor a nyugdíja is ennek megfelelő lesz. Ez különösen a kisvállalkozók – és kiemelten a 420 ezer katás (kisadózó vállalkozások tételes adója) adóalany – számára jelent gondot, mivel ők törvényesen fizetnek a minimálbér vagy még alacsonyabb összeg után járulékokat, miközben vállalkozásukból felvett osztalékból élnek. Az osztalék után nem fizetnek járulékot, és így nyugdíjra sem jogosultak azután” – teszi hozzá Honyek Péter.

A szakember szerint e csoport számára különösen nehéz váltás lesz a nyugdíjaskor elérése, mivel a nyugdíjuk a korábbi osztaléknak csak egy részét, gyakran csak a töredékét fogja fedezni. Például a 2021. évi szabályok alapján egy havi 50 ezer forintot kereső katás adóalany csak annyi nyugdíjat szolgál meg, mint egy havi 102 ezer forintot kereső munkavállaló, ráadásul évente csak 7,3 hónap szolgálati időt szerez. Ezért a katás adóalany vállalkozók nyugdíjjogosultsága minimális lesz.

„Magyarországon tehát elsősorban a kisvállalkozó réteg számára lenne szükséges az, hogy aktívak legyenek a nyugdíjcélú öngondoskodásban. Ha ez nem történik meg, akkor az érintett vállalkozók a nyugdíjba vonulás után sem adhatják majd fel az ipart, egyszerűen megélhetési okokból. Az állam a személyijövedelemadó-rendelkezéseken keresztül már most is ösztönzi az öngondoskodást, de további lehetőségek, célzott tájékoztatási kampányok üdvözlendőek lennének” – mondja a PwC szakértője.

Növekszik a globális nyugdíjalapok által kezelt vagyon

A PwC elemzése szerint a globális nyugdíjalapok által kezelt vagyon 2025-ig 18 ezer milliárd dollárral fog növekedni – a 2019-es 52 ezer milliárd dollárról 2025-re 70 ezer milliárd dollárra, ami 5,2%-os éves átlagos növekedési ütemet jelent.

Az elemzés alapján az amerikai nyugdíj-előtakarékossági programok teljes vagyona 2025-re várhatóan 12 ezer milliárd dollárral nő – a 2019-es 33 ezer milliárd dollárról 2025-ig 45 ezer milliárd dollárra –, ami 6%-os éves átlagos növekedési ütemet jelent. Ez kétszer akkora növekedés, mint az összes többi globális piacon együttvéve.

A PwC tanulmányából kiderül, hogy 2025-re az Egyesült Államokban kezelt nyugdíjvagyon teszi ki a világ nyugdíjvagyonának 64%-át, míg az Egyesült Királyság és Kanada – a világ második és harmadik legnagyobb nyugdíjcélú megtakarítási piaca – a globális nyugdíjvagyon mindössze 5,6%-ával, illetve 4,7%-ával fog rendelkezni.

2,2 milliárd magán- és közszférában dolgozó munkavállaló nem fizet nyugdíjjárulékot

A nyugdíjcélú öngondoskodási termékek globális piaca minden korábbinál jobban függ a járulékalapú (DC) és az egyéni nyugdíjszámla (IRA) alapú programoktól. Mégis mintegy 2,2 milliárd globális magán- és közszférában dolgozó munkavállaló nem fizet nyugdíjjárulékot – ez a teljes globális munkaerő (3,4 milliárd munkavállaló) 65%-a. Az Egyesült Államokban a magánszektorban dolgozók fele (60 millió munkavállaló) számára nem elérhető munkáltató által finanszírozott nyugdíjprogram, vagy nem vesz részt ilyenben. Ez nagyrészt azért van így, mert a kisvállalkozásokat a nyugdíjprogramok kapcsán jelentős költségek terhelik, illetve az egyéni vállalkozóknak is sajátos igényeik vannak.

A szolgáltatók különösen a fiatalabbaknak segíthetnek a nyugdíjba vonulás sokkal korábbi megtervezésében azzal, ha felhívják a figyelmet a hosszú távú megtakarításokból származó előnyökre. Ehhez azonban az is szükséges, hogy megértsék a nyugdíjcélú megtakarítások elmaradásának okait és bővítsék a juttatások körét, amivel jobban kiszolgálhatják a különféle igényeket. A PwC 2020-as pénzügyi jóléti felmérésében a megkérdezett baby boomerek 56%-a mondta azt, hogy a nyugdíjba vonulás után is dolgozni fog, akár saját elhatározásából, akár pénzügyi szükségszerűségből – ez jóval magasabb arány, mint a korábbi generációk esetében. A Covid-19-válság rávilágított az életminőséget javító pénzügyi jóléti termékek iránti keresletre is.

Hozzászólások

Felgyorsult az infláció Csehországban

Csehországban áprilisban éves összehasonlításban 3,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, ami tavaly szeptember óta a legnagyobb emelkedés - jelentette a Cseh Statisztikai Hivatal kedden.
2021. 05. 11. 12:30
Megosztás:
Hozzászólások:

6,5 milliárd forintos beruházást hajt végre a Leier csoport

Három helyszínen, Hajdúszoboszlón, Pécsen és Jánosházán, együttesen 6,5 milliárd forint értékű beruházást hajt végre a magyar építőanyagipar egyik meghatározó szereplője, az osztrák családi tulajdonban lévő Leier csoport - mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
2021. 05. 11. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Az üzemanyagárak is emelték az inflációt

Az előző hónaphoz képest 1,4 százalékponttal 5,1 százalékosra nőtt az éves infláció áprilisban, a növekedést döntően az üzemanyagok áremelkedése okozta, ami 2,3 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez - állapította meg a legfrissebb inflációs adatokhoz fűzött kommentárjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
2021. 05. 11. 11:30
Megosztás:
Hozzászólások:

70 százalékkal csökkent a kereskedelmi szálláshelyek forgalma

Márciusban a belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 66,2 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, a külföldi vendégéjszakák száma 73,9 százalékkal csökkent. A beutazási korlátozások, illetve a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó, a járvány megfékezését célzó védelmi intézkedések miatt a vendégéjszakák száma tavaly márciushoz képest 69,7 százalékkal lett kevesebb - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2021. 05. 11. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Így alakult az infláció áprilisban

Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal nőttek - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2021. 05. 11. 10:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Érdemes átnézni a személyi jövedelemadó bevallási tervezetet

Az adóhatóság által elkészített személyi jövedelemadó (szja) bevallási tervezetet mindenképpen érdemes átnézni, szükség esetén módosítani - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
2021. 05. 11. 10:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Az európai e-kereskedelemnek kedvezett a járvány

A Magyar Posta szerint az európai e-kereskedelemnek kedvezett a pandémia, míg az unión kívülről, különösen a Távol-Keletről érkezett küldemények visszaszorultak.
2021. 05. 11. 09:35
Megosztás:
Hozzászólások:

Csökkenés várható a tőzsdéken

Jelentős, 1 százalékot meghaladó csökkenéssel nyithatnak a főbb nyugat-európai értéktőzsdék kedden, miután előző nap New Yorkban újabb erős eladási hullám indult a technológiai részvények körében, ami lerántotta az indexeket az ázsiai piacokon is.
2021. 05. 11. 09:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Faképnél hagyták Budapestet a fejlődő megyék a lakásépítések terén

Első látásra csalóka képet festenek az új építésű lakások piacára vonatkozó hosszú távú adatok. 2015 óta lakosságarányosan többszörösére nőtt az évente átadott új lakások száma, a bővülést tavaly a járvány sem törte meg. Igaz, a lakásépítési kedv tavaly visszaesett a kedvezményes áfakulcs kivezetése miatt - derül ki az ingatlan.com saját adatokon és a hivatalos KSH-számokon alapuló elemzéséből, amely azt vizsgálta, hogyan alakult az újlakás-átadások száma lakosságarányosan és a lakásállományra vetítve az utóbbi években. Emellett kiderül belőle az is, hogy milyen tendenciákra lehet számítani a következő időszakban az ismét bevezetett ötszázalékos újlakásáfa miatt.
2021. 05. 11. 08:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Gyengült a forint reggelre

Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd reggel.
2021. 05. 11. 08:05
Megosztás:
Hozzászólások:

Az indiai koronavírus mutáns nagyon aggasztó - itt a WHO jelentése

Aggasztónak nevezte a koronavírus Indiában felfedezett, B.1.617 elnevezésű változatát az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
2021. 05. 11. 07:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Kilőttek a brit ingatlanárak

Rekordszintre nőtt a lakóingatlanok ára az Egyesült Királyságban áprilisban, mivel az illetékmentesség továbbra is pörgeti az ingatlanpiacot - ez derült ki a Lloyds Bank leányvállalata, a Halifax és az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató hétfőn közzétett adataiból.
2021. 05. 11. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Az IT-rendszerhibák és az adatlopás jelentik a pénzügyi szektor legnagyobb kockázatát

Az informatikai rendszerhibák, az adatfeltörések és a szervezet gyenge ellenállóképessége jelentik a legsúlyosabb kockázatokat a vállalatok működésére – derül ki a Baker McKenzie és a Risk.net 100 pénzügyi szakember bevonásával készült nemzetközi kutatásából. A döntéshozók a kevésbé sebezhető, felhőalapú technológiákkal, valamint részletes akciótervekkel készülhetnek fel az online fenyegetésekre.
2021. 05. 11. 06:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Újabb közbeszerzési kartellt számolt fel a Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy 10 vállalkozás felosztotta egymás között egy áramszolgáltató egyes, villanyórák cseréjére kiírt közbeszerzési tendereit. A versenyhatóság összesen mintegy 300 millió forintnyi bírságot szabott ki a jogsértésért.
2021. 05. 11. 06:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Ilyen lesz a nyitás Ausztriában

Ausztriában május 19-én kinyitnak a hónapokkal ezelőtt a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bezárt éttermek, hotelek, kulturális és sportlétesítmények is - jelentette be Sebastian Kurz kancellár hétfő délután.
2021. 05. 11. 05:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A mélypont után lassan erősödik a kereslet az albérletpiacon

Az enyhülő járványhelyzettel és a részleges nyitással párhuzamosan május elejére erősödött a kereslet a budapesti albérletpiacon: a bérlők fizetési hajlandósága 7,6 százalékkal nőtt a decemberi mélyponthoz képest – derül ki a Rentingo.com friss elemzéséből. A lassú erősödés a kínálati oldalon még nem hozott jelentős változást, a meghirdetett lakások átlagos bérleti díja áprilisban mindössze 3 százalékkal emelkedett.
2021. 05. 11. 05:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Masterplast elemzés

2021. 05. 11. 04:00
Megosztás:
Hozzászólások:

CIG Pannónia elemzés

2021. 05. 11. 04:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Magyar Telekom elemzés

2021. 05. 11. 04:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Richter elemzés

2021. 05. 11. 04:00
Megosztás:
Hozzászólások: