Nyugdíjügy - a lengyeleknek sikerült megállapodniuk az EU-val
"Az Európai Bizottság már nem tagadja annak tényét, hogy a nyugdíjreform költségét számításba kell venni a közadósság és a hiány kiszámításában" - olvasható a lengyel pénzügyminisztérium sajtóosztályának közleményében. A részletekről jövőre, az első negyedév végéig döntenek az EU gazdasági és pénzügyminiszterei - tették hozzá.
Az Európai Bizottság szóvivője azt mondta Brüsszelben, hogy a bizottság elnöke és a lengyel kormányfő pénteken telefonon tárgyalt erről a kérdésről, és egyetértettek, hogy az Európai Bizottság "alaposan értékelje" a nyugdíjrendszereket, amikor azt vizsgálja, hogy egy-egy tagország betartja-e az EU államháztartási hiányra és közadósságra vonatkozó szabályait.
Az értékelésben a nyugdíjrendszer szerkezetét, az eszközök tulajdonjogát, a jövőbeli nyugdíjkifizetésekkel kapcsolatos kockázatokat és a közpénzügyekre gyakorolt hatást kellene figyelni. Az értékelés elveit az Európai Stabilitási és Növekedési Paktum módosított végrehajtási utasításában kellene meghatározni, de a nyugdíjreformok egyedi elbírálásakor mégis tiszteletben kell tartani a paktum előírásait, vagyis az EU-beli deficit- és adósságkorlátot - fejtegette a bizottság szóvivője.
A korlát az éves államháztartási hiányra a GDP legföljebb 3 százaléka, a közadósságra a GDP 60 százaléka A Reuters hírügynökség meg nem nevezett lengyel kormányilletékeseket idézve azt írta, hogy Lengyelország esetében a deficitkorlát 4,5 százalékra való emeléséről tárgyalnak. Korábban, augusztusban lengyel-magyar kezdeményezésre kilenc EU-ország kezdeményezte az Európai Bizottságnál és az Európai Tanács elnökénél az államháztartási hiány és az államadósság számítási szabályainak módosítását.
Nyolc új EU-tagállam - Magyarország, Lengyelország, Csehország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Litvánia és Lettország - továbbá Svédország azt akarta elérni, hogy a nyugdíjreformmal kapcsolatos költségeket az EU vegye figyelembe az elszámolásokban, ugyanis ez a módosítás a tagállamok egyenlő elbírálását szolgálná. Az lenne a változtatás célja, hogy az államháztartásból a magán nyugdíjpénztárakhoz kerülő pénzt a kormányzati szektoron belül lehessen könyvelni.
Ily módon nem jelenne meg az államháztartási mérleg kiadási oldalán az a nyugdíjjárulék és egyéb költség, amelyet a központi költségvetés az állami nyugdíjkasszának átutal. Más szóval, az éves államháztartási hiány ennyivel csökkenhetne, vagy egy másik megoldási lehetőség szerint ennyivel legálisan lehetne növelni a hiányt, akár a 3 százalékos korláton túl. Az EU ellenérve eddig az volt, hogy a magán nyugdíjpénztárak magáncégek, nem tartoznak az állami intézmények egymásközti elszámolásának körébe.
Beszámítás már működött korábban, de az EU statisztikai hivatala 2004-ben ezt a lehetőséget megszüntette éppen a pénztárak magánszektori jellegének érvével. Annyi kedvezmény volt csak, hogy a nyugdíjreformnak ezt a költségét csak fokozatosan kellett áttenni az államháztartási mérlegbe, a tavalyi évvel bezárólag.
Korábbi számítások szerint, ha az átutalt nyugdíjjárulékokat a kormányzati szektoron lehetett volna elkönyvelni, akkor Magyarország idei hiánya papíron a GDP körülbelül 1,4 százalékával kisebb lenne. Így a tervezett 3,8 százalékos hiány helyett az idei hiány a GDP-nek csak mintegy 2,4 százaléka lenne, bőven az EU-ban előírt legföljebb 3 százalék alatt. Hasonló úton-módon csökkenne az államadósság is. Így az ország a jövő évi határidő előtt egy évvel szabadulhatott volna az EU-beli túlzottdeficit-eljárásból.
