Óceánt rejthet a Szaturnusz legnagyobb holdja
A kutatásról, amelyben amerikai, olasz, francia tudósok vettek részt, a Science legújabb számában jelent meg tanulmány. Az már ismeretes, hogy a Titán pólusain metántengerek vannak, ahogy arra is vannak adatok, hogy a hold egyenlítőjén metánban gazdag tó, valamint több kisebb, folyadékkal teli medence lehet.
A nemzetközi kutatócsoport azokat az adatokat tanulmányozta, amelyeket a Cassini gyűjtött össze 2004 és 2011 között a Titán melletti hatszori elrepülése során. A szakemberek a parányi eltéréseket elemezték, amelyek a Cassini által küldött rádiójelekben a Titánon való áthaladáskor bekövetkeztek, azt vizsgálva, hogy milyen mértékben deformálta a Szaturnusz gravitációja a holdat.
Az adatok birtokában számítógépes modellek segítségével elemezték a 10 méteres "torzulást", és felvázolták a lehetséges forgatókönyvet, hogy megmagyarázzák az észlelteket.
"Minél tömörebb, homogénebb szerkezetű a hold, annál kevésbé befolyásolja a Szaturnusz gravitációja. A mérések eléggé meggyőzőek, egy belső óceán létére utalnak" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Luciano Iess, a római Sapienza Egyetem tudósa, hozzátéve, hogy a víz nem jelent feltétlenül életet.
"A Titán számos érdekes +összetevővel+ - szénhidrogénekkel, vastag légkörrel - rendelkezik, és megfigyelhető a hidrológiai ciklus (folyadékkörforgás) is" - magyarázta Luciano Iess.
A tudósok nem tudják, hogy az óceán kapcsolatban van-e olyan ásványokkal és más vegyületekkel, amelyek a feltételezések szerint szükségesek az élet megszületéséhez.
A Cassini adatai szerint a feltételezett óceán 100 kilométerrel a felszín alatt helyezkedik el és 48-96 kilométer mély. Míg a hold tavai folyékony szénhidrogénekből állnak, az óceánt javarészt víz alkothatja.
"Vízből, vagy szénhidrogénekkel kevert vízből kell állnia, és viszonylag kicsi a só koncentrációja. Amennyiben folyékony hidrogének alkotnák, a felszínen lévő nehezebb jég elsüllyedne, és a Cassini észlelné a hold felszínét beborító óceánt" - magyarázta Luciano Iess.
A tudósok reményei szerint tovább finomíthatják a Titán gravitációs térképeit a Cassini következő, 2017-re tervezett elrepülése után.
Amennyiben beigazolódik az óceán léte, a Titán "kívánatos" kutatási célpont lesz az esetleges mikrobiális élet vizsgálata szempontjából. E vizsgálatok célpontja még a Jupiter Európa-holdja, amely a feltételezések szerint óceánt rejt a mélyén, ahogy a Szaturnusz másik kísérője, az Enceladus, amelyen a felszínről induló kilövelléseket észleltek.
"Alapos vizsgálatokat kell végezni minden olyan helyen, ahol folyékony víz létezik" - emelte ki Jean-Luc Margot, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem bolygókutatója, aki nem volt részese a vizsgálatoknak.
A Cassini-Huygens az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), az Európai Űrügynökség (ESA) és több európai ország részvételével szervezett űrprogram szondája. 1997. október 15-én indult el Cape Canaveralról, hogy tanulmányozza a Szaturnusz környezetét, illetve eljuttassa leszállóegységét, a Huygenst a Titán-hold felszínére.
Az 5712 kilogrammos űrszonda, amely 366 kilogramm tömegű tudományos műszert és a 320 kilogrammos Huygenst vitte magával, 2004 júniusában jutott a Szaturnusz közelébe. A program tudományos céljai: a gyűrűk háromdimenziós szerkezetének és dinamikus viselkedésének a vizsgálata, a holdak felszíni összetételének és geológiai múltjának a meghatározása, a magnetoszféra viselkedésének és háromdimenziós szerkezetének a mérése, a Szaturnusz légkörének tanulmányozása. (MTI)
