Oké-oké Trump nyert, de mi lesz a gazdasággal?
Számos tanulmány bizonyítja, hogy az elnökválasztások eredménye csak korlátozottan befolyásolja az Egyesült Államok piacának teljesítményét, és úgy vélem, hogy ez ezúttal is így lesz. Ezenkívül – mielőtt rátérnénk az egyes ágazatok teljesítményére gyakorolt potenciális hatások elemzésére – fontos megemlítenünk, hogy az USA elnökének hatáskörét jelentősen korlátozza az a tény, hogy az Egyesült Államokban különválasztották a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalmat. Hatályba lépése előtt minden szövetségi törvénynek át kell mennie a Kongresszuson. Ebből következik, a kongresszusi republikánus többség ellenére, egy szélsőséges politikai intézkedéscsomag bevezetésérének megvalósítása az USA jogrendjének felépítéséből adódóan igen nehezen sikerülhetne neki. Ezért olyan fontos, hogy a befektetők ezután is a vállalatok fundamentális adataira összpontosítsanak, és ne zavarja meg őket az efféle politikai eseményeket övező „zaj” vagy volatilitás.
Mindezek előrebocsátása után le kell szögezni, hogy mivel a piac Clinton győzelmére számított, Trump megválasztása eleinte vélhetően okoz majd némi volatilitást. Akár költségvetési, akár monetáris, kereskedelmi vagy törvényhozási szempontból vizsgáljuk a kérdést, Trumpról általában mindenki úgy vélekedik, hogy korábban soha nem látott politikai bizonytalanságot okozhat. Ez az első időkben, amikor a befektetőkön úrrá lesz a kockázatkerülő hangulat, minden bizonnyal kedvező hatással lesz a hagyományosan biztos menedéknek számító államkötvényekre és az aranyra. Arra is számítok, hogy a kereskedelmi megállapodásokat övező bizonytalanság miatt az első időkben a dollár árfolyama is nagyobb mértékben ingadozni fog. A fokozódó költségvetési ösztönzők, a külföldi tőke hazahozatala és a protekcionizmus jól megtámogatja majd a dollárt, főleg a mexikói pesetával és a renminbivel szemben, ami nem csoda, hiszen Trump már nem egyszer célkeresztbe vette a Mexikóval és Kínával fennálló kereskedelmi egyezményeket. Ugyanígy a kampánya egyik vezérmotívuma volt a drasztikusan szigorítandó bevándorlási politika. A bevándorlással kapcsolatos új irányelvek elsősorban azokat az ágazatokat érinthetik érzékenyen, amelyekben magas az olcsó munkaerő aránya – erre a legjobb példa a mezőgazdaság (a földművelés, a halászat és az erdőgazdálkodás), ugyanis itt a munkások jelentős hányadát papírok nélkül foglalkoztatják.
Ami a részvényeket illeti, az eleinte tapasztalható volatilitást követően a társasági adó csökkentése (ha a javaslatnak megfelelően valóban bevezetik) közép- és hosszú távon kedvező hatást válthat ki. Az ágazatok közül az egészségügyi szektor első körben szárnyakat kaphat, mivel Clinton vereségével elvonulnak fölüle a fenyegető felhők, a későbbiekre pedig majd akkor derül fény, ha Trump pontosabban kifejti, mit tervez a megfizethető egészségügyi ellátásról szóló Obamacare programmal, és hogyan kíván beavatkozni a gyógyszerárakba. A pénzügyi szektorra szintén szebb napok várhatnak, ha az új elnök beváltja ígéreteit és lazít a jelenlegi szabályozókon.
A két jelölt, akiknek politikáját amúgy a szinte összeegyeztethetetlen ellentétek jellemzik, egy kérdésben mégis egyet tudott érteni, ez pedig a költségvetési kiadások területe. Mivel a monetáris politika az általános vélemény szerint elérte cselekvési lehetőségeinek határát, a leendő elnök a politikai gépezeten vélhetően azt a kart fogja meghúzni, melynek felirata: „költségvetési ösztönzők”, még pontosabban: „infrastrukturális kiadások”. Tekintve, hogy az állam évtizedek óta a kelleténél jóval kevesebbet költött erre a területre, az ország elmaradott infrastruktúrája mára észrevehetően gátolja a GDP növekedését. Ráadásul az elmúlt években a védelmi költségvetést is többször megkurtították, így ezen a területen – különösen a tartósan fennálló globális biztonsági kockázatok fényében – valószínűleg nincs mód további értelmes megszorításokra. A republikánusok általában a honvédelem támogatójának számítanak, ezért nem meglepő, hogy Donald Trump is a védelmi kiadások növelése mellett foglalt állást. Mivel mind Trump, mind Clinton egyetértett ebben, a piacok e kilátások egy részét már be is árazták, de mindkét területen továbbra is komoly befektetési lehetőségek vannak még.
Most, hogy a piacokon végre lecseng a választást övező izgalom, a figyelem a Fed és az általa végrehajtandó következő alapkamat-emelés felé fordul majd. Az utóbbi időben az infláció és a bérek is szép lassan emelkedtek, ezért röviddel ezelőttignagyon valószínűnek látszott, hogy erre már decemberben sor fog kerülni. Most viszont ki kell várnunk, hogy Trump váratlan győzelme milyen hatással lesz erre a döntésre. Ami a 2017-es évet illeti, az USA gazdasága továbbra is jó formában lesz, és várhatóan mérsékelt, egyenletes ütemben fog tovább fejlődni. A növekedésnek jót fog tenni az erős munkaerőpiac, az élénk fogyasztás és a lakáspiac talpra állásának folytatódása. Általánosságban elmondható, hogy az USA-ban még mindig számos befektetési lehetőség van, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az üzleti ciklus előrehaladott szakaszában járunk, és mindent összevetve elmondható, hogy az árfolyam-különbözetek magasak, és az értékelési multiplikátorok sem alacsonyak. Ezért a jelenlegi piaci körülmények között nagyon fontos a gondos és szelektív részvényválogatás.
