Óriási károkat okoz a késedelmes fizetés

Az Intrum Justitia által készített iparági kutatás eredményei alapján látszik, hogy az építőipari, oktatási és egészségügyi vállalkozások versenyképessége szempontjából európa,-szerte komoly veszélyt jelent a késedelmes fizetés. Ezek a vállalatok nagyban függnek az állami ügyfelektől, ahol az átlagos fizetési idő hosszabb, mint a magánvállalkozások esetében. Az építőipari, oktatási és egészségügyi vállalkozások mindegyike arról számolt be, hogy a késedelmes fizetés miatt nehézséget okoz nekik alkalmazottaik megtartása, illetve az új munkavállalók felvétele is. Az építőipari és oktatási vállalatok fele állítja, hogy a késedelmes fizetések miatt nem vesz fel új munkatársakat. A kifizetések időtartama, a leírási veszteség és a likviditási következmények iparáganként különböznek.
 
Gyártás
A leírási veszteség a tavalyi csökkenés után újra nőtt, 2,2%-ról 2,3%-ra. Jelentősen többen számoltak be a késedelmes fizetés okozta bevételkiesésről: 43%-ról 54%-ra nőtt az arány. A megkérdezett európai cégek több mint fele tett említést likviditási nehézségekről, valamint egyharmaduk a késedelmes fizetések miatt nem tervez munkaerő felvételt. A magyarországi gyártók kimagasló mértékű 6,0%-os leírási veszteségről számoltak be.
 
Építőipar 
A leírási veszteség évről évre folyamatosan növekszik, mostanra elérte a korábban még nem látott 4%-os szintet. A megkérdezett európai vállalatok kétharmada gondolja úgy, hogy a késedelmes fizetés likviditási problémákat és bevételkiesést okoz, 39%-uk kénytelen volt munkaerőt elbocsátani, 9%-uk pedig nem vesz fel új alkalmazottakat a kései fizetések miatt. A magyar építőipari vállalkozások szintén rekord magas 6,3%-os leírási veszteséget jeleztek, ami az elmúlt évek válságos helyzetének következménye. A kockázati várakozások még mindig magasak, de az állami megrendelések biztosíthatják a túlélést azok számára, akik képesek finanszírozni a hosszú fizetési határidőket.
 
Üzleti szolgáltatások
Az üzleti szolgáltatásoknál a legmagasabb a leírási veszteség (4,4%), a megkérdezett európai vállalatok fele véli úgy, hogy a késve fizetés okozta kockázat tovább fog nőni a következő 12 hónap során. A késve fizetések miatt 36%-uk nem vesz fel új alkalmazottakat és 63% küzd likviditási nehézségekkel. A magyar vállalkozások az európai átlag feletti leírási veszteségről (4,8%) számoltak be, ugyanakkor ez a szám a más hazai iparágakhoz viszonyítva nem jelent gyenge eredményt. 
 
Szolgáltatások
A szolgáltatások leírási vesztesége 3,1%-ról 3,3%-ra növekedett, a késve fizetések miatt egynegyedük nem tervez további munkaerő felvételt, és a válaszadók több mint fele bevétel visszaesést tapasztalt.
 
Kis- és nagykereskedés 
A leírási veszteség ebben a szektorban 0,1%-kal emelkedett, a 90 napnál hosszabb fizetés pedig 5%-ról 14%-ra nőtt egy év alatt. A megkérdezett vállalatok 59%-a küzd likviditási nehézségekkel és egyharmaduk nem tud a késve fizetések miatt új alkalmazottat foglalkoztatni. A magyar cégek által tapasztalt leírási veszteség eléri a 4,9%-ot.
 
Szállítmányozás
A leírási veszteség a tavalyi csökkenés után újra nőtt, 2,0%-ról 2,1%-ra. A megkérdezettek 58%-a véli úgy, hogy a késve fizetés okozta kockázat növekedni fog a következő 1 évben, valamint egyharmaduk nem tervez további munkaerő-felvételt.
 
„A felmérésben résztvevő cégek válaszai alapján látszik, hogy az üzleti szolgáltatók továbbra is minden szempontból nagy vesztesei az elhúzódó válságnak, de a gyártó cégek sem képesek további fejlődésre a késedelmes fizetésből adódó veszteségeik miatt. A késedelmes fizetés hatása a kereskedelmi szektorban és az üzleti szolgáltatóknál is erőteljesen jelentkezik, mind a tervezett elbocsátások, mind a létszámstop tekintetében” - hangsúlyozta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója a késedelmes fizetések magyarországi vonatkozásaival kapcsolatban.  „Az azonban bizakodásra adhat okot, hogy a késedelmes fizetés a jogalkotók figyelmének kereszttüzébe került a késedelmes fizetésekről szóló irányelv bevezetése miatt. Az irányelv megfelelő alkalmazása képes arra, hogy megállítsa a foglalkoztatás csökkenését, és akár pozitív irányba is tudja majd fordítani azt” - tette hozzá a vezérigazgató.