Orosz embargó - Londoni elemzők: valószínűleg Oroszország lesz a legnagyobb vesztes
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó két vezető közgazdásza, Neil Shearing és William Jackson közös tanulmányában azt valószínűsítette, hogy az embargó legjelentősebb oroszországi hatása a magasabb infláció lesz. A két szakértő kimutatta, hogy Oroszország tavaly 25 milliárd dollár értékben importált a tilalmi listára felvett élelmiszerekből, és ebből 9,5 milliárd dollárnyit vásárolt az Egyesült Államoktól, az Európai Uniótól, Norvégiától, Kanadától és Ausztráliától.
Ezt alapul véve a Capital Economics két közgazdásza úgy számol, hogy a tilalmi intézkedéstől érintett importmennyiség a teljes orosz inflációs kosár 2 százalékát teszi ki. Az orosz kormány arra számít, hogy majd a helyi termelők kitöltik az embargó teremtette ellátási űrt, ám a korábbi importtilalmi intézkedések tapasztalata alapján ez "nem szokott megtörténni", ehelyett rendszerint az árak emelkednek az ellátási feszültség hatására - hangsúlyozza csütörtöki londoni elemzésében Shearing és Jackson.
A két közgazdász felidézi, hogy a litván tejtermékek importjára elrendelt tavalyi orosz tilalom után Oroszországban 20 százalékkal emelkedett a tej kiskereskedelmi ára. A mostani orosz embargó azonban sokkal több országra terjed ki, és ésszerű az a feltételezés, hogy a tilalomtól érintett élelmiszerféleségek kiskereskedelmi ára 25 százalékkal fog emelkedni. Ilyen mértékű áremelkedés 0,5 százalékponttal emelné az éves oroszországi inflációt, ám ha az embargólistán szereplő termékek árai megkétszereződnek, az már 2 százalékpontot adna hozzá az inflációs ütemhez a Capital Economics szakértőinek számításai szerint.
A cég elemzői szerint az importtilalom ezért növeli az újabb idei orosz jegybanki kamatemelések esélyét is. Az európai uniós gazdaságokra gyakorolt hatás ugyanakkor valószínűleg csekély lesz. Az EU-országok évente hozzávetőleg 7 milliárd dollár értékben exportálnak olyan élelmiszerféleségeket Oroszországba, amelyeket az orosz kormány importtilalommal sújtott; ez az EU összesített hazai össztermékének (GDP) nem egészen 0,05 százaléka, és az EU teljes exportjának 0,1 százaléka - áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében.
Az EU-gazdaságok közül messze a legnagyobb mértékben Litvánia szenvedheti meg az orosz importembargót, a tilalmi listán szereplő termékek Oroszországba irányuló litván exportjának éves értéke ugyanis a litván GDP 2,5 százalékával egyenlő. Mindazonáltal van ok annak feltételezésére, hogy az orosz embargó nem okoz olyan súlyos kárt a litván gazdaságnak, amilyenre a számokból következtetni lehetne. A litván exportőrök egyrészt más piacokon is értékesíthetik termékeiket, másrészt az Oroszországba irányuló litván export jelentős része tranzitárunak tűnik, Litvánia ugyanis nagy mennyiségben importálja ugyanazokat az élelmiszerféleségeket, amelyeket az orosz piacra exportál.
A Capital Economics londoni elemzői szerint mindebből arra lehet következtetni, hogy az élelmiszerimportra kirótt orosz embargó legfőbb vesztese maga Oroszország lesz. Hasonló következtetésekre jutott csütörtöki elemzésében Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza. A szakértő szerint is elsősorban az infláció meglódulásától kell tartani, tekintettel arra, hogy az élelmiszerek összességében az orosz inflációs kosár harmadát teszik ki, és az orosz mezőgazdaság élelmiszertermelő ágazata még mindig "fényévekkel" jár a nyugati agrárszektorok mögött.
Ash szerint ennek alapján valószínű, hogy az orosz mezőgazdaság nem lesz képes az ellátási oldalon gyorsan reagálni az importkiesésre. A Standard Bank londoni szakértője szerint az orosz élelmiszertermelő szektor továbbra is mélységes szerkezeti problémákkal küszködik. A termelői szintet jellemző hatékonysághiányhoz gyengén funkcionáló termőföldpiac, nem megfelelő szerkezetű ipari háttér, és a gazdaságok szintjén a szervezett együttműködés hiánya járul.
A tároló, az elosztó, a terményszárító és a szállítási rendszerek állapota is gyatra, és emiatt hatalmas mennyiségű termény vész kárba, e hiányosságok felszámolása pedig jelentős beruházásokat igényelne. Mindez arra vall, hogy Oroszországban jelentősen növekedni fognak az élelmiszerárak, és ennek nyomán a teljes kosárra számolt infláció is. Az orosz jegybank erre kamatemeléssel lesz kénytelen reagálni, ami viszont visszaveti a beruházásokat és a növekedést - jósolta csütörtöki elemzésében a Standard Bank londoni főközgazdásza.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai csütörtöki elemzésükben közölték: számításaik szerint az orosz importkorlátozások az orosz élelmiszer-inflációt 3 százalékponttal, a teljes kosárra számolt fogyasztói inflációt 1 százalékponttal emelik. A ház ennek alapján az eddigi 4,9 százalékról 5,9 százalékra emelte a jövő évi átlagos orosz inflációra adott előrejelzését, és 6,4 százalékról 6,8 százalékra a 2014 végére szóló tizenkét havi inflációs prognózisát. A cég 2015 végére 5,3 százalékos orosz inflációt vár az eddigi előrejelzésében szereplő 4,9 százalék helyett. A JP Morgan londoni elemzői szerint az ellátási oldali sokk negatív hatást gyakorolhat a jövő évi orosz gazdasági növekedésre is, mivel a gyengülő vásárlóerő nyomást gyakorol a fogyasztásra. A cég emiatt 1,3 százalékról 1 százalékra rontotta 2015-re szóló orosz GDP-növekedési prognózisát. (MTI)
