Örülnek az elemzők a magyar munkanélküliségi adatnak
A munkanélküliek száma 293 ezer volt július-szeptemberben, ezzel a munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent az előző három havi 6,7 százalékról - közölte a KSH. Barczel Vivien, az Erste makroleemzője az MTI-nek elmondta, hogy a munkanélküliségnél a nyári csökkenő trend meg szokott torpanni, július-szeptemberre azonban ez nem történt meg, a vártnál kedvezőbb lett a munkanélküliségi ráta.
A szakértő szerint ez elsősorban a közfoglalkoztatásnak köszönhető, mert a statisztikai hivatal adatai szerint 226 ezer ember dolgozott így, az összes foglalkoztatott 5,3 százaléka. Az Erste elemzője szerint azonban az év hátralévő részében kissé emelkedhet a ráta a szezonális hatások miatt. A közfoglalkoztatottak számának előrejelzése azonban bizonytalanságot hoz az előrejelzésbe, mert ha marad a nyáron regisztrált létszám, az tompíthatja a szezonális hatásokat - tette hozzá Barczel Vivien.
Kiemelte: 2015-ben átlagosan 7 százalékos munkanélküliségi rátára számítanak, jövőre pedig ennél alacsonyabb, 6,5-6,6 százalék lehet az állástalanok aránya. A 2016-ra várt jobb adat mögött Barczel Vivien szerint a gazdasági teljesítmény javulása, valamint a versenyszférás foglalkoztatás bővülése állhat majd. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában szintén kiemelte, hogy a vártnál erőteljesebben csökkent a munkanélküliség. Kifejtette: a szezonális hatásoknak megfelelő mértékben, 13 800-zal nőtt a foglalkoztatás a június-augusztusi átlaghoz képest.
Egy év alatt több mint 116 ezerrel, 4,265 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, ami a rendszerváltás óta nem látott szint. A foglalkoztatottak számának növekedése részben a közfoglalkoztatottak több mint 52 ezres növekedésének köszönhető, de a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi, hogy az elsődleges munkaerő-piacon is mintegy 49 ezer új munkahely jött létre egy év alatt. A munkanélküliségi adatokkal kapcsolatban Suppan Gergely kifejtette: kedvező, hogy a 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma 77 400-zal emelkedett, így a nem aktívak száma 3 millió alá, 2,979 millióra csökkent.
A Takarékbank elemzője szerint a szakemberhiány fokozódására utal, hogy az iparban és az építőiparban is csökkent a foglalkoztatotti létszám növekedésének üteme, az építőiparban például 6400-as növekedés volt, szemben az első két negyedévben mért 20-20 ezres bővüléssel. Suppan Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel szemben kiugróan, több mint 101 ezerrel bővült a foglalkoztatás a szolgáltatások területén, ezen belül a piaci szolgáltatóknál 37 300-zal emelkedett a létszám. A szakértő szerint bíztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik.
Úgy vélte, a szezonális hatások és a javuló munkapiaci kilátások miatt 2015 második felében 6 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta. Idén így 6,9 százalékra, jövőre pedig 6,5 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7 százalékról. Az NGM kiemelte: két és fél évtizede nem mértek ilyen magas foglalkoztatottságot Magyarországon, a 6,4 százalékos munkanélküliségi ráta pedig több mint tízéves mélypontnak számít. A foglalkoztatottak számának nemek szerinti alakulását tekintve látható, hogy a férfiak és a nők körében is egyaránt javultak a mutatók - hívja fel a figyelmet a minisztérium. A 15-64 év közötti férfiak foglalkoztatási aránya az előző év azonos időszakához képest közel 2,4 százalékponttal, 71,3 százalékra nőtt.
A minisztérium kifejti: a nők foglalkoztatási rátájának javulása a harmadik negyedévben az uniós tagállamok között továbbra is kiemelkedő. A 15-64 éves nők az előző év azonos időszakához viszonyított 2 százalékpontos növekedéssel újabb csúcsot döntöttek, elérve 58,4 százalékos foglalkoztatási szintet. A női foglalkoztatás tekintetében az első félév végére Magyarország elérte Írországot és Belgiumot. Az NGM szerint a beérkezett adatok egyre jelentősebb foglalkoztatás-bővülést vetítenek előre, ez pedig a költségvetés bevételeinek alakulására és a háztartások fogyasztására egyaránt pozitív hatással van. A foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a magyar reformoknak, így például a munkát terhelő adók csökkentésének, a Munkahelyvédelmi Akciónak, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak - olvasható a közleményben.
