Összefognának a húsosok a magyar húsipar érdekében
A magyar kis- és középes vállalkozások (kkv) a magyar húsipar termelésének a negyedét adják, kapacitásaik azonban nincsenek kihasználva, termelésüket 30-40 százalékkal lehetne növelni - mondta Babati Zoltán, a Húscéh elnöke az MTI-nek.
Hozzátette: ezek a cégek termékeiknek túlnyomó részét - általában mintegy 90 százalékát - belföldön értékesítik, és évi mintegy 80 milliárd forint árbevételt realizálnak összesen. Míg a termelési költségek tetemesen növekedtek, addig a jövedelmezőség romlott, a termelés és a foglalkoztatottak száma csökkent - fejtette ki az elnök.
A szakember szerint ezt a romló tendenciát meg lehetne fordítani, ha Magyarországon az emberek több hazai terméket vásárolnának. Így nemcsak megbízhatóan jó minőségű, biztonságosan fogyasztható áruhoz jutnának a belföldi vásárlók, hanem a cégek kapacitáskihasználtsága is növekedne, és új munkahelyeket is létesíthetnének ezek a vállalkozások.
Jelezte: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly a sertésállomány nagysága nem érte el a 3,1 milliót. Példaként említette, hogy az egyéni gazdálkodók 2000 óta több mint másfél millióval - 62 százalékkal - csökkentették állományukat. Utalt arra is: a kínálat szűkössége miatt az ország behozatalra szorul sertéshúsból. Így tavaly sertéshúsból több tízezer tonnával haladta meg a behozatal a kivitelt.
Ezt eredményezte - a Húscéh elnöke szerint -, hogy a korábbi gazdaságpolitika egyértelműen a nemzetközi nagyvállalatokat támogatta a kkv-szektor rovására. Emiatt csökkent Magyarországon a húsiparban a foglalkoztatás is. A Húscéh tagvállalatai erejükhöz mérten segíteni kívánják a termelőket. A szóban forgó üzemek többsége ugyanis hazai alapanyagból dolgozik, ezért érdekük, hogy a hazai tenyésztők talpon maradjanak.
Ezért a magyar húsipari termékek, főként a hungarikumok népszerűsítését tartják fontos feladatnak A magyar vásárlói szokások tudatos átalakítása érdekében, a védjegyes magyar termékek kínálatának növelésével szeretnék mindezt elérni, így védve a belső piacot is. Emellett a termelők és feldolgozóipar kapcsolatát is szeretnék megváltoztatni annak érdekében, hogy a továbbiakban jól működjön az állattartók és a kkv szektor kapcsolata.
A húsipar működését a pályázati bürokrácia csökkentése és a bírálati határidők lényeges lerövidítése segíthetné - húzta alá a szakmai szervezet elnöke. Ezt kiegészítette azzal, hogy szakmai kérdésekben nagyobb hatáskört kellene adni az elbírásban az érdekvédelmi szervezeteknek. Annak érdekében, hogy a magyar húsipar kilábaljon a jelenlegi kritikus helyzetből összefogásra van szükség a piaci szereplők és az állami irányítás között. Így biztosítható ugyanis, hogy a magyar élelmiszer - köztük a kkv-k által előállított áruk - ellenőrzött, biztonságos, kiemelkedő minőségű legyen - mondta a Húscéh elnöke. (MTI)
