Osztrák lapokban is téma a magyarországi válságadó

A nemzetközi hitelezőivel folytatott vita után Magyarország enged - értékelte a kormányfő bejelentését a liberális Der Standard cikkének alcíme. Az önkormányzati választások után vége a várakozások időszakának Magyarországon - írta az országgal és a térséggel rendszeresen foglalkozó András Szigetvari.

A miniszterelnök bejelentette új gazdaságpolitikai akciótervének részleteit. "Eszerint Magyarország 2010-ben és 2011-ben betart minden, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megállapodott hiánycélt." Az IMF kívánságával szemben viszont nem jelentett be átfogó reformokat vagy takarékosságot, hanem új különadók sorával akarja betartani a hiánycélokat Budapest - írta a szerző.

A válságadók és a kormányfő indoklásának ismertetése mellett többek közt azt írta, Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy nem szeretne még egyszer nemzetközi hitelezőkhöz fordulni. Figyelemre méltó módon a piacok az IMF és az EU programja nyújtotta nemzetközi védelem október 4-i lejártára eddig nem reagáltak kedvezőtlenül - tette hozzá.

A lap által megszólaltatott közgazdászok eltérő módon értékelték a bejelentéseket. Richter Sándor, a Bécsi Összehasonlító Gazdaságkutató Tanulmányok Intézetének (WIIW) munkatársa szerint az új kormány az előreláthatóság hiányának légkörét teremti meg a külföldi befektetők számára.

A kérdés az, hogy az érintett cégek ráterhelik-e ügyfeleikre az adókat és így csökken-e a növekedés - vélekedett Richter. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója rövid távon helyes válasznak tartja az új különadókat. "Magyarország telekommunikációs és energiavállalatai hosszú ideje a legjövedelmezőbbek közé tartoztak Európában, ezek miatt az adók miatt senki sem fog kivonulni" - mondta.

Konfliktus fenyeget a kereskedelmi láncokkal - vélekedett a különadókról szóló bejelentés részletes ismertetését követően bécsi keltezésű cikkében a konzervatív Die Presse. Az intézkedés okaként felidézte, hogy a kormány 3,8 százalék alá akarja szorítani az idei költségvetési hiányt, jövőre pedig három százalék a cél, s hogy a kormány kitart a 16 százalékos egykulcsos jövedelemadó bevezetése mellett.

A kereskedelmi láncokra kivetendő különadóval azonban veszélyes terepre merészkedik a miniszterelnök - vélekedett a lap. A bankokhoz hasonlóan itt sem csak külföldi konszernek leányvállalatai, de hazai cégek is érintettek, mint a Lázár fivérek érdekeltségébe tartozó CBA - állt a cikkben. A testvérpárt a legutóbbi választási kampányban a Fideszt támogatókként említi a lap. Ellentétben az OTP vezetőjével, Csányi Sándorral, róluk nem tudni, hogy ellenkezés nélkül teljesítik-e az "adóáldozatot" - vélekedett a Die Presse.