Óvatos pluszok az európai tőzsdéken
2010. 03. 13. 07:10
A főbb nyugat-európai tőzsdék Párizs kivételével nyereséggel zártak pénteken. A vártnál jobb európai ipari termelési adatok és az amerikai kiskereskedelmi forgalom nem várt februári növekedése erősítette a nap folyamán a részvényindexeket, de a zárás előtt az amerikai fogyasztói bizalom romlása láttán az elért eredmények egy része lemorzsolódott. (MTI)
Az európai gazdasági fellendüléssel kapcsolatos kételyeken enyhített pénteken az, hogy minden korábbinál nagyobb mértékben nőtt az euróövezet ipari termelése januárban. A bővülés 1,7 százalék volt az előző hónaphoz képest. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1,4 százalékkal nőtt a 16 országból álló övezet ipari teljesítménye januárban.
A várakozásokkal ellentétben nőtt a kiskereskedelmi forgalom februárban az Egyesült Államokban: januárhoz képest 0,3 százalékkal nőtt, miközben elemzők 0,4 százalékos csökkenést vártak.
A vezető európai részvények árfolyamát követő és az európai tőzsdék teljesítményét tekintve mértékadó FTSEurofirst 300 index még így is 0,3 százalékkal magasabban, 7 heti csúcson zárt. Az index a héten 0,8 százalékos nyereséget ért el, és 64 százalékkal áll most magasabban tavaly márciusi rekord mélypontjánál.
A pénzügyi papírok a legjobb eredményeket elérő részvények között voltak. A banki papírokat követő európai összetett index 0,8 százalékkal erősödött. A Standard Chartered, a Barclays, a Lloyds és a Royal Bank of Scotland papírjai 0,6-5,0 százalékkal erősödtek. A Societe Generale 0,6 százalékkal, a Commerzbank 2,9 százalékkal erősödött.
A termelőipari részvények is emelkedtek, a Siemens 1,7 százalékos, az ABB 1,2 százalékos nyereséget ért el.
A londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 5.625,65 ponton, 8,39 pontos, 0,15 százalékos emelkedéssel zárt pénteken, a frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 5.945,11 ponton, 16,48 pontos, 0,28 százalékos nyereséggel zárt. Párizsban a CAC-40 3.927,40 ponton, 1,55 pontos, 0,04 százalékos csökkenéssel zárt, ami 0,23 százalékkal marad el a tavaly év végitől.
Rekordot döntött a Duna House hitelkihelyezése a második negyedévben
A Duna House franchise ingatlanhálózata a második negyedévben 4,3 milliárd forint jutalékbevételt ért, ami 6,2 százalékkal marad el az első negyedévi rekordtól, miközben éves szinten 5,6 százalékkal nőtt; a társaság által közvetített hitelvolumen új történelmi csúcsra ugrott az április-június közötti időszakban - közölte az ingatlan- és pénzügyi közvetítő társaság hétfőn az MTI-vel.
Ezeket a részvényeket keresik leginkább a magyar befektetők a nemzetközi piacokon
A magyar befektetők élénk érdeklődést mutatnak a technológiai szektor, a kriptovaluta-piac és a nemesfémek iránt, kiegészítve olyan ETF-ekkel, amelyek kriptovalutákra, széles piacra és defenzív kötvényekre fókuszálnak. A legnépszerűbb eszközök listája jól tükrözi az innováció (pl. mesterséges intelligencia, kripto) és a konzervatív eszközök (pl. arany, kötvények) iránti érdeklődés egyensúlyát. Ez a keverék illeszkedik Magyarország helyzetéhez: fejlett EU-tagállamként befektetési piaca még fejlődőben van. A következtetések a Freedom24 kereskedési platform elemzéséből származnak, amely közel 2900 magyar felhasználó elmúlt évi befektetési szokásait vizsgálta.
Együttműködési megállapodást kötött az MKIK és a NAV
Együttműködési megállapodást kötött hétfőn a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a megállapodás célja a vállalkozások működési feltételeinek javítása és az üzleti környezet átláthatóságának erősítése - közölte a NAV hétfőn az MTI-vel.
Lefelé korrigált a kiskereskedelem májusban
A KSH ma reggel tette közzé a kiskereskedelmi forgalom májusi adatait. Kisebb negatív meglepetést okozott, hogy havi szinten lefelé korrigált az adat: az áprilisi 2 százalékos bővülést 1,3 százalékos visszaesés követte. Így az éves növekedés is a vártnál nagyobb lassulást mutatott.
Áttörés!? Az amerikai SEC zöld utat adhat a kriptovaluta ETF-eknek
Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) végre megmozdult – új iránymutatása nemcsak a régóta várt kripto ETF-ek előtt nyithatja meg az utat, hanem az egész szektor szabályozásának új szakaszát is elindíthatja. Solana, XRP, sőt, még Trump nevével fémjelzett mémcoin is a sorban áll – de vajon tényleg közeledik a piac áttörése?
Forró helyzet az építőiparban: a klímaváltozás már a betonba is beépül
A nyári kánikula nemcsak a hőérzetünket tolja a határokig, hanem az építőipar fizikai és technológiai tűréshatárát is. Ma már egyre többször kell trópusi forrósággal számolni, ami a legalapvetőbb feladatokat is megnehezíti. Hogyan alakítja át az építőipart a klímaváltozás?
Magyarország felett dübörög a forgalom
Magyarország felett dübörög a forgalom; a hétvégén először haladta meg a magyar légtérben a repülők szám a 4070-et, ami abszolút csúcsot jelent - mondta a léginavigációs szolgáltatásokat ellátó HungaroControl Zrt. vezérigazgatója hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A MET Csoport felvásárolja a KGE német gáztárolóvállalatot
A MET Csoport svájci központú európai energiavállalat 100 százalékban megvásárolta a KGE (Kommunale Gasspeichergesellschaft Epe mbH & Co. KG) nevű, az észak-rajna-vesztfáliai Gronau városában működő földgáztároló-üzemeltetőt. Ezzel a felvásárlással a MET tovább erősíti elkötelezettségét a németországi földgázinfrastruktúra-beruházások iránt.
Amit az intimplasztikáról tudni kell
Az intimplasztika napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap. A nők közül sokan küzdenek olyan esztétikai vagy funkcionális problémákkal, amelyeknek megoldása nem tűr halasztást. De vajon miért döntenek egyre többen a beavatkozás mellett? Az okok között találhatjuk az esztétikai megfontolásokat, de gyakran egészségügyi szempontok is befolyásolják a döntést.
Budapest verhetetlen - hova kérik a legtöbb lakáshitelt?
A lakáshitelek több mint 30 százaléka budapesti ingatlanhoz kapcsolódott idén – derül ki a K&H friss adataiból. Pest vármegye a második helyen áll 15 százalékos aránnyal, míg Győr-Moson-Sopron vármegye 7 százalékkal a harmadik. Sok más vármegyében azonban jóval kevesebb lakáshitelt vettek fel: számos térség részesedése csak 1-2 százalék.
A kormány mindent megtesz a kiskereskedelmi forgalom további növelése érdekében
A kormány töretlenül azon dolgozik, hogy a családok több pénzből tudjanak gazdálkodni, ezáltal pedig többet is tudjanak költeni, ezért Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre. A fogyasztás bővüléséhez a bérek növekedése és az áremelések letörését célzó kormányzati intézkedések is hozzájárulnak.
A száraz kontinentális klíma változása sújtja térségünket: gyorsul a nyári felmelegedés, súlyosbodnak az aszályok
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt. A nyarak forróbbá és szárazabbá válása növeli az aszályok gyakoriságát és súlyosságát, miközben a felmelegedés üteme a 2020-as években újra gyorsul, és az idei év is ezt a tendenciát erősíti. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársa elemzi a helyzetet és régiónk kilátásait.
Otthon Start: nem lesz elég a jogszabályi feltételeket teljesíteni
Orbán Viktor bejelentése az első saját tulajdonú lakás megvásárlására igényelhető Otthon Start lakáshitelről valósággal felrobbantotta az internetet. Nem véletlen, hiszen már tudjuk, hogy a szeptembertől igényelhető, 3 százalékos fix kamatú lakáshitelnek nem lesz fetétele a házasság és a gyermekvállalás, mint ahogy felső korhatárt sem szabnak majd meg. Hiába felel meg azonban valaki a támogatott konstrukció személyi feltételeinek, a banki hitelbírálaton is át kell menni ahhoz, hogy élhessen az egyedülálló lehetőséggel - hívja fel a figyelmet Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Munkaerőpiaci realitások: hogyan segítenek a Fülöp-szigeteki dolgozók a magyar gazdaságban?
Az elmúlt évtizedek során a magyar munkaerőpiac szerkezete jelentős átalakuláson ment keresztül. A demográfiai csökkenés, az elvándorlás és a gazdasági növekedés együttes hatására egyre több ágazatban vált rendszerszintű problémává a munkaerőhiány. Ebben a helyzetben a külföldi munkavállalók - különösen a Fülöp-szigeteki dolgozók - szerepe nem csupán átmeneti megoldásként, hanem strukturális szempontként jelenik meg. De pontosan hogyan és miért váltak ennyire fontossá a magyar gazdaság számára?
