Pannergy - Erősíteni kell a geotermikus energia szerepét Magyarországon

A világ fejlettebb része napjainkban a „harmadik ipari forradalom” küszöbén áll: szakértők már így nevezik a teljesen új energiarendszer kiépítését és a klímaváltozás megfékezését egyszerre célzó erőfeszítéseket. Ezek központjában a fosszilis energiák felhasználásának és az üvegházhatást kiváltó gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése áll.

Az Európai Unió előremutató módon éllovasa ezeknek a globális folyamatoknak: a közösség emellett új energiastratégiájával a munkahelyteremtést is ösztönzi. Az EU felvállalta, hogy legalább 20%-os vagy a vállalások terén megvalósuló nemzetközi összefogás esetén akár 30%-os csökkentést hajt végre 2020-ig a ÜHG terén az 1990-es kibocsátáshoz képest. A fenti energiastratégiai célok teljesítése azt fogja jelenteni, hogy Európa egy magas energiahatékonyságú, alacsony CO2 kibocsátású energiagazdasággá, ezáltal egy új ipari forradalom katalizátorává válik.

Európa ambiciózus célkitűzései máris éreztetik hatásukat a megújuló energiák kutatásában és felhasználásában. Ezek azonban sajátos kettősséget mutatnak: a biomassza és bioüzemanyagok használata csökkenti ugyan a szénhidrogénfüggést, de elégetésük további CO2 kibocsátással jár. Az új energiastratégia meghirdetése óta, tehát alig másfél év leforgása alatt az EU –n belül rendkívüli gyorsasággal átértékelődtek a karbonmentes alternatív energiatermelési módok: a szél-, a víz- és a napenergia, illetve a többiekhez képest különösen pozitív módon a geotermia.

Ez utóbbi, a föld kifogyhatatlan hőjét hasznosító ágazat mind az Európai Bizottság szakértői, mind független elemzők szerint a legnagyobb potenciált jelenti az ebből nyert energia közvetett (elektromos áram termelése) és a közvetlen (fűtési és hűtési rendszerek) felhasználását tekintve. A 2030-ig tartó időszakban Brüsszel számításai szerint az európai geotermikus potenciál kihasználása 700 millió tonnával kevesebb CO2 kibocsátást és 16 Mtoe (millió tonna olajegyenérték) fosszilis fűtőanyag megtakarítását jelenti összesen. (Forrás: Európai Bizottság SETIS)

Az európai léptékben is jelentősnek minősített hazai geotermikus potenciál pedig ezen belül azt teszi lehetővé, hogy Magyarországon már 2015-re a CO2 kibocsátás már évente 220 ezer tonnával csökkenjen, majd a megfelelő technológiai fejlesztések révén rövid idő alatt elérhető az évi 650-700 ezer tonna csökkenés.